Alkoholos sikerek és kudarcok

Magyarország arra hivatkozással kérte, hogy az EU engedélyezze a tanács 1576/89/EGK rendeletében előírt összetételnek meg nem felelő "rumot", hogy hasonló derogációt Németország is kapott. További érv volt a kérelemhez, hogy a magyar fogyasztók hozzászoktak eme, hazánkban hagyományosnak nevezhető termékhez, amelyet főleg sütemények készítéséhez használnak, s aminek alkoholtartalma legalább 5 százalékban az említett tanácsi rendeletnek megfelelő rumból (tehát nádcukoralkoholból) származik. Az Európai Bizottság értékelése szerint azonban a magyar rendszer fenntartása "jelentős negatív hatást gyakorolna a rum hírnevére" -- tájékoztatott Artjoki.
Eddig nem ért el sokkal több sikert a bizottsági tervezet fényében a magyar tárgyaló delegáció a pálinkával kapcsolatos kérelmét illetően sem. Hazánk azt kérte, hogy a csatlakozás után az unión belül forgalmazott szeszes italok közül csak a Magyarországon előállított gyümölcspárlat esetében engedélyezze a tanács említett rendelete a "pálinka" megnevezés használatát.
"Magyarországnak magának kell bizonyítania, hogy jelenleg is csak az ottani gyümölcspárlat viseli ezt a nevet" -- ismertette az uniós állásponttervezet lényegét Artjoki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem a többi tagállamot vagy tagjelöltet terheli a bizonyítási kényszer, ha meg akarja támadni ezt a magyar tervet. Márpedig szakértők szerint a pálinka szó szláv eredetű. A magyar tárgyaló fél feladata tehát megvizsgálni, hogy szerepel-e ilyen nevű termék a kereskedelmi forgalomban bármely tagállamban vagy jelölt országban.
Megértőbbnek bizonyul viszont a bizottsági állásponttervezet jó néhány más magyar szeszipari kérés kapcsán. Az uniós előírásoknak meg nem felelő palackokba töltött borokat hazánk kérésének megfelelően nem kell újrapalackozni (ez különösen muzeális boroknál vezetne súlyos értékcsökkenéshez), azokat a készlet erejéig lehet forgalmazni. Ennek feltétele, hogy hazánk részletes készletjelentést terjesszen az unió elé. Ugyanez érvényes az uniós előírásoknak meg nem felelő boroscímkék használatára is.
Szintén elfogadni látszik a bizottsági állásponttervezet a tokaji aszúeszencia-nektár meghatározott termőhelyről származó minőségi borként való elismerésére vonatkozó magyar kérést -- annak ellenére, hogy e termék alkoholtartalma nem éri el a tanács 823/87/EGK rendeletében meghatározott minimális értéket. A bizottság megérti, e terméknek olyan magas a cukortartalma, hogy az lehetetlenné teszi a 4,5 százalékos minimális alkoholtartalom elérését -- közölte Artjoki.