Kikötött két óriási tankhajó az Adrián, 250 ezer tonna olajat hozott Magyarországnak és Szlovákiának: a horvátok elárulták, hogy orosz-e
A horvát gazdasági miniszter meglátogatta a korszerűsített rijekai olajfinomítót és a Janaf omisalji terminálját, majd fontos információkat osztott meg, ami a Mol-csoportot és Magyarországot is érinti.
A horvát közszolgálati televízió (HTV) híradójában elmondta: a finomító és az Adria-kőolajvezeték elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy Horvátországot és a szomszédos országokat nem orosz eredetű kőolajjal lássa el.
A horvát kormány időközben két hétre korlátozta az üzemanyagárakat,
a miniszter pedig figyelmeztette a vállalkozókat, hogy ne emeljék indokolatlanul áraikat.
Arra a kérdésre, hogy a finomító kihasználtsága nem kerül-e veszélybe, tekintettel arra, hogy a Molnak két saját finomítója is van, Ante Susnjar gazdasági miniszter azt válaszolta: nincs ok aggodalomra, hiszen a rijekai finomító a szomszédos országok – Szlovénia és Bosznia-Hercegovina – piacát is ellátja.
Kikötött két óriási tankhajó az Adrián, 250 ezer tonna olajat hozott a Molnak
A horvát Vijesti cikke szerint a politikus ellátogatott a Janaf omisalji termináljába is. Az utóbbi időben feszültség alakult ki a Janaf és a Mol, illetve Horvátország és Magyarország között, mivel a magyar kormány továbbra is szeretne olcsó orosz kőolajat vásárolni.
A miniszter elmondta:
a látogatás idején két tanker is horgonyzott Omisaljban, jelentős mennyiségű kőolajjal – az egyik 145 ezer, a másik mintegy 90 ezer tonnával.
Hangsúlyozta, hogy Horvátország megbízhatóan szállít olajat Magyarországnak és Szlovákiának is, méghozzá nem orosz eredetű nyersolajat, amelyhez minden szükséges dokumentáció rendelkezésre áll.
A Janaf – tette hozzá – rutinszerűen végzi ezt a tevékenységet, így mindkét ország biztos lehet abban, hogy megkapja a szükséges mennyiséget.
Arra a kérdésre, hogy orosz kőolaj szállítható-e az Adria-kőolajvezetéken keresztül, a miniszter azt válaszolta: a Janaf átlátható és megbízható partner, azonban az orosz olaj esetében speciális szabályok és engedélyek szükségesek.
Példaként említette, hogy a szerbiai pancsovai olajipari vállalat ellátásához még nem orosz olaj esetében is külön engedélyeket kellett beszerezni. Itt azonban a miniszter mintha összemosna különböző eseteket: a szerb NIS-nél az okozta a problémát, hogy maga a vállalat került fel az amerikai szankciós listára, mivel orosz tulajdonosi körrel rendelkezett.
A Janaf és a Mol esetében viszont ilyesmiről nincsen szó.
A magyar kormány egyéves amerikai mentességével kapcsolatban – amely Orbán Viktor és Donald Trump találkozóján merült fel – Ante Susnjar azt mondta: Horvátország ilyen dokumentumot eddig nem látott.
Az olajpiac egyensúlyának helyreállításához a Hormuzi-szoros megnyitása mellett mindenképp szükség lehet a stratégiai tartalékok felszabadítására is.
A stratégiai tartalékok hasonló, koordinált piacra dobására utoljára az orosz–ukrán háború utáni időszakban került sor, ám akkor végül az orosz kínálat utat talált a világpiacra, és a termelés sem csökkent.
Ezzel szemben a mostani iráni háború miatt kieső termelés már a teljes orosz olajexport mennyiségét közelíti, ami 2024-ben az Energy Institute adatai szerint napi hétmillió hordó körül alakult.
