Uniós szakértőket képeznek

A 12 központ az ország 14 felsőoktatási intézményében működik, s a PHARE-támogatás megszűnését követően az intézmények vállalták, hogy további öt évig segítik tevékenységüket. Az ehhez szükséges forrást ugyanakkor értelemszerűen maguknak kell előteremteniük, ennek gyakorlata eltérő. A Debreceni Egyetem például forrást biztosít a kurzusok infrastrukturális hátterének kialakításához, az oktatók díjazását viszont már a központnak kell megoldania. A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem csak a helyiségeket biztosítja a képzéshez, minden működési költség az ETK-t terheli.
Az ETK működési hátterét elméletileg a képzési normatíva biztosítja, kiegészítve a kutatói pályázatokból származó bevétellel. További forrást a képzések önköltségei biztosítanak, valamint jelentős bevételt remélhetnek a központok az oktatási tárca, valamint a Brüsszel által kiírt pályázatokból.
Az ETK keretében az egyetemek és főiskolák intézményükön belül olyan, az európai ügyek tárgykörében átfogó képzési programkínálatot alakítottak ki, amelyben egyszerre oktatják és kutatják az európai integráció kérdésköreit; olyan EU-szakértőket képeznek, akik részesei lesznek a csatlakozási tárgyalások előkészületeinek és a csatlakozás folyamatának. Az ETK három éve alatt összesen 36 ezer hallgató vett részt a kurzusokon, az oktatók és kutatók száma meghaladta a 300-at.
Hans Beck nagykövet a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete nevében példaértékűnek és egyedinek nevezte a magyarországi ETK-rendszert. Meglátása szerint a központok nemcsak Magyarország, de a térség uniós csatlakozásra váró államaiban is elősegítik a felkészülést. Mint mondta: az ETK kurzusain végző szakemberek tevékenyen vesznek részt a régiók tanácsában és a Gazdasági Tanács munkájában.