Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra a kettősségre, hogy miközben az ország makrogazdasági mutatói kiválóak, a kisebb, tőkeszegényebb, főként magyar tulajdonú cégek a globalizálódó világ kihívásai közepette markánsabb kormányzati szerepre szorulnak. Ezért is várakozással tekintenek a Széchenyi-terv továbbfejlesztése elé. Azt is hangsúlyozzák, hogy az OECD, azon belül az Európai Unió országaiba irányuló magyar kivitel látványos növekedése sajnos egyúttal a fizetőképes fejlődő országokbeli és kelet-közép-európai, valamint a FÁK-államok piacainak visszaszorulásával párosult.
A Magyar Külgazdasági Szövetség tevékenységének középpontjában a következők állnak: lobbizás a magyar áruk és szolgáltatások külpiacra jutását megkönnyítő gazdasági környezet alakításáért, részvétel a törvény-előkészítésben; a magyarországi importőrök sajátos érdekeinek képviselete a döntéshozó kormányzati szerveknél; a magyar cégek, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások felkészítése az európai uniós csatlakozás kihívásaira, versenyképességük fokozása; a magyarországi közép- és felső szintű külkereskedelmi szakoktatás elősegítése, illetve az abban való részvétel. Informátoraink azt is hangsúlyozták, hogy a két szövetség egyesülését mindkét szervezet tagsága, valamint az együttműködő partnerek és kormányzati szervek egyetértése kíséri.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.