Bizottsági források szerint a jelentés viszonylag részletekbe menően kitér majd a regionális és agrárpolitikai, valamint általában a költségvetési opciókra, ám nem fog tagjelölt országokra lebontott utalásokat tenni. "Egyelőre mindenben tíz jelölttel számolunk, és majd a tagjelöltekre vonatkozó egyes tárgyalási állásponttervezetekben fogjuk kifejteni ennek országonkénti lecsapódását" - közölte egy bizottsági illetékes.

Az opciók körbejárásakor a két végletet az 1999-ben Berlinben elfogadott Agenda 2000 csomag minden betűjéhez ragaszkodó (főként német) álláspont, illetve a rugalmasabb értelmezést is megengedő bizottsági vélemény képviseli, miközben a tagjelöltek követelései a másik oldalról igyekeznek minél többet kipréselni a három évvel ezelőtti csomagból.

"Berlin értelmezése a tét" - ismerte el a napokban Eneko Landaburu bizottsági bővítési főigazgató, kelet-európai újságírókkal találkozva. Hozzátette: a berlini keretszámok meghaladására a tagországokban láthatóan nincs meg a politikai akarat, és így most a bizottságnak "azt kell demonstrálnia, hogy a berlini csomag keretein belül maradva is lehetséges a nagyobb létszámú bővítés finanszírozása".

Brüsszel arra szeretné rávenni a tagállamokat, hogy amennyiben 2004-ben lesz tagfelvétel, őrizzék meg a Berlinben erre az évre betervezett bővítési keretet - 11,61 milliárd eurót -, de ennek jelölt országokra felosztott elköltését úgy végezzék, miként azt az első bővítési évre (Berlinben még 2002-re) tervezték: a korábban várt hat tagjelöltre ekkor 6,45 milliárdot szántak. A kettő közötti több mint 5 milliárd eurós rés bizottsági megítélés szerint elegendő volna nem csak négy újabb tagjelölt felvételének megfinanszírozására, de még a berlini csomagból eredetileg kihagyott közvetlen agrártámogatások bizonyos hányadára is jutna belőle.

A tagországok többsége azonban hallani sem akar erről: Hans Eichel német pénzügyminiszter a napokban maximum 20 százalékos növekedést tartott csak elképzelhetőnek a 2002. évi 6,45 milliárdhoz képest. Német források azzal érvelnek, hogy a négy további tagjelölt népessége ennyivel növeli csak a "berlini hathoz" képest a belépők lélekszámát. Egy fokkal bőkezűbbek a spanyolok, akik plusz 30 százalékról beszélnek, miközben elhangzott már tízszázalékos rátaemelési javaslat is.

Bizottsági részről úgy vélik, hogy Brüsszel dolga most mindenekelőtt annak a költségvetési minimumszintnek a meghúzása, amely alatt nem lehet tízes bővítést végrehajtani. Ebből a szempontból magas beosztású tisztviselők egyértelműen "méltatlannak" minősítették az említett tízszázalékos felvetést, maga Landaburu pedig arra emlékeztetett a fentebb említett beszélgetés során, hogy szembe kell nézni azzal: Európa egyesítése igenis pénzbe kerül.