Válságtűrő kelet-európai térség

A legfejlettebb államok, illetve a legtöbb feltörekvő ország GDP-bővülése tavaly jelentősen csökkent, és az idei növekedési kilátásaik is csak mérsékelt javulást jelentenek. Ugyanakkor az uniós csatlakozásra váró országokban szinte egyáltalán nem csökkent a gazdaság lendülete, sőt az idén sem várható romlás - állapítja meg elemzésében a Gazdasági Növekedés Nemzetközi Központja (ICEG) magyarországi irodája.

Annak több oka van, hogy a kelet-ázsiai, illetve latin-amerikai térségre erőteljesebben hatott a világgazdasági lassulás - írják a szakértők. Az egyik legfontosabb, hogy az említett országok sokkal szorosabban kötődnek az Egyesült Államokhoz, illetve Japánhoz, a két leginkább gyengélkedő gazdasági pólushoz. Ráadásul a két térséget olyan külső sokkhatások érték, amelyek nem terjedtek ki a világgazdaság egészére - így a kelet-közép-európai országokra sem -, de a szomszédos államokat érintették. Ilyen volt például az argentin pénzügyi válság, illetve az elhúzódó és elmélyülő japán recesszió - állapítják meg a kutatók.

Ezen sokkok egy része még kedvezően is hatott a csatlakozásra váró országok csoportjára, ugyanis növelhette részesedését az "emerging" piacokra áramló közvetlen tőkebefektetésekből. Így az importtermékekkel versenyző vagy exportra termelő (úgynevezett "tradable") szektorban gyorsan növekedett a munkatermelékenység, amivel együtt a versenyképesség is javult - teszi hozzá Heinz Frigyes, a Bank of Tokyo-Mitsubishi londoni irodájának magyar elemzője. A fenti okok következtében a kelet-közép-európai térségben a nettó kivitel kevésbé csökkent, mint máshol, ezért a GDP-hez történő hozzájárulása is nagyobb maradt. Ráadásul a csökkenő külső kereslet mellett a bővülő belső adott pótlólagos lökést a gazdaságnak - mondja a közgazdász.

Az ígéretes helyzet mellett azonban felmerülnek olyan bizonytalansági tényezők, amelyek nehezíthetik a fejlődés fenntarthatóságát, illetve gyorsulását - figyelmeztetnek a kutatók. Ezek közül a leglényegesebb kockázat az Európai Unió gyengélkedésének elhúzódása. Ebben az esetben ugyanis a versenyképesség növekedésének dacára is csökkenhet ezen gazdaságok exportja. A csökkenő külső és a növekvő belső kereslet hosszú ideig tartó elhúzódása külső egyensúlyi problémákhoz is vezethetnek - hívja fel a figyelmet Heinz Frigyes. Ezzel függ össze a másik lényeges tényező, a költségvetési politika helyzete. Az ICEG szakemberei szerint Lengyel-, illetve Csehországban elkerülhetetlen a kiigazítás, de a lazítás Magyarországon és Szlovákiában is elérte a megengedhető mértéket.

Madár István

-->