Életpályák minden pályán

Sorrendben harmadik ülését tartja a mai napon a jövő januártól bevezetendő közalkalmazotti életpályatörvény kidolgozására tavaly novemberben létrehozott szakértői bizottság, azonban a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa elé csak akkor kerül az általuk kidolgozott munkaanyag, ha konszenzus alakul ki a testületben. Az egyeztetések a tárgyalások jelenlegi szakaszában az életpályamodell egyes elemeiről folynak, így a bértáblamodell egyszerűsítéséről, a szociális juttatások és a végkielégítés meghatározá-sáról - magyarázta Árva János, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) alelnöke.

Az érintett szakmák támogatják a reformjavaslatot, ugyanakkor egyelőre nem kevés feszültséget okoz, hogy a minimálbér drasztikus emelése sok esetben a fizetési kategóriák torlódásához vezetett. Némely szakszervezetnek sikerült elérnie, hogy a terület illetékes tárcája - például az Oktatási Minisztérium (OM) - saját életpályamodellt dolgozott ki, de az MKKSZ célja az egységes közalkalmazotti életpályarendszer kialakítása. Az OM által elkészített önálló pedagógus-bértábla induló eleme az egy egyetemet végzett pedagógus esetében jövő év januárjától 100 ezer forint lenne (VG, 2002. február 8., 6. o.), amely alapján a fizetések mértéke a szorzókkal és pótlékokkal együtt 100 ezer és 240 ezer forint között alakulna.

Mindenesetre a közalkalmazottak számára biztató lehet, hogy a kormány kész a közalkalmazotti illetményrendszer teljes felülvizsgálatára - legalábbis ez derült ki a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) tájékoztatásából. A cél az, hogy a legalacsonyabb besorolási osztályban is biztosított legyen a megélhetés, és az illetmény-előmenetelre ne a minimálbér évenkénti emelése jelentse az egyetlen garanciát - közölték a MeH humánpolitikai államtitkárságán, ahol azt is hozzátették: a koncepció kidolgozásakor nem elsődleges szempont a jelenlegi finanszírozási megoldás megtartása. A kormány az életpályarendszert hosszú távra kívánja megoldani, és ezért egy működőképes, időtálló szabályozást kíván megteremteni.

Az életpályamodellek mintáját a tavaly tavasszal elfogadott új köztisztviselői törvény teremtette meg. A jogszabály a köztisztviselői illetményalap 70 százalékos emelését írta elő, s a tisztviselők helyzetének javítását szolgálja a lakáscélú kölcsönök után járó állami kezességvállalás, az alanyi jogú ruhapénz, a tíz év szolgálatot követő hathavi szabadság, valamint a 35 év után járó felemelt összegű jubileumi jutalom is. A törvény írta elő a kiemelt javadalmazásban részesülő főtisztviselői kar létrehozását is. Ugyanakkor a jogszabály a tisztviselőkkel szemben támasztott követelményeket is szigorította: általánossá vált a szakvizsga-kötelezettség, bevezették a teljesítményértékelést, s a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget is, amelynek ellenőrzése céljából egy új szervezetet, a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalt is felállították.

A köztisztviselői törvény mellett ugyancsak tavaly fogadták el a honvédség állományába tartozók számára életpályamodellt felállító, a hivatásos és szerződéses állományúakról szóló törvényt. A honvédelmi tárca tájékoztatása szerint összesen 25,7 ezren tartoznak a jogszabály hatálya alá, amely egyrészt részletesen felvázolja az előléptetések menetét, az ehhez szükséges feltételeket, valamint az egyes rendfokozatokkal járó szorzószámokat az illetmény megállapítására, s - az ezredesi rendfokozattól felfelé - a hadseregen belül is bevezette a kötelező vagyonnyilatkozatot. A honvédség állományába tartozók tavaly 8,75 százalékos illetményemelésben részesültek, s a bruttó átlagfizetés 115,7 ezer forint volt, ugyanakkor az idei évben lényegesen javul a területen dolgozók jövedelmi pozíciója, mert márciustól - januárig visszamenőlegesen - 50-70 százalékos illetményemelést hajtanak végre.

Más a helyzet a rendőrségi állományba tartozók esetében. Ugyan már a rendőrségről szóló 1996-os törvény is tartalmaz az életpályamodellre emlékeztető elemeket, de ezt csak az idei év első hónapjában kiadott belügyminisztériumi utasítás egészíti ki, s egyes, részben szemléletbeli elemek miatt még mindig hiányzik a kiszámíthatóság a rendszerből. A BM-utasítás bevezeti a rendészeti szakvizsgát, a rendészeti vezetővé, illetve a rendészeti mestervezetővé képzést. Emellett az utasítás elrendeli, hogy a "céltudatos és tervszerű vezetői utánpótlás" érdekében a rendvédelmi szerveknél egy "vezetői utánpótlási adatbankot" kell létrehozni, amelybe azoknak a tiszteknek az adatai kerülnek be, akiket feletteseik vezető beosztás betöltésére javasolnak.

Az előléptetéshez szükséges feltételeket a jelenlegi szabályozás már tartalmazza, ugyanakkor a rendszer egészére bizonyos esetekben még mindig az esetlegesség jellemző - fejtette ki Fábián Ágota. A Független Rendőrszakszervezet főtitkára szerint ugyanis továbbra is vannak a rendszer kiszámíthatóságát bizonytalanná tévő rendelkezések. "Így a rendőrtiszthelyettesek csak abban az esetben képezhetik magukat tisztté, ha a felettesük is támogatja elképzelésüket, s csak az idén januárban 14 olyan esetről szereztünk tudomást, amikor a tiszthelyettes felettese nem járult hozzá a továbbtanuláshoz. Ezzel kapcsolatban a szakszervezet Pintér Sándor belügyminiszterhez fordult, aki ígéretet tett arra, hogy az idei évben megszünteti a korlátozást."

Ugyanakkor a Belügyminisztérium (BM) alá tartozó fegyveres állomány jövedelmi pozíciója már tavaly is lényegesen javult, s a 35 százalékos illetményemelést követően a bruttó átlagfizetés a tiszthelyettesek esetén 118, míg a tiszteknél 170-180 ezer forintra emelkedett, amit az idén januárban újabb 20-25 százalékos emelés követett. Ugyanakkor a bértorlódás problémája a rendőrségnél is jelen van, mivel a hivatásos állomány mellett mintegy kilencezer közalkalmazott is a szervezeten belül dolgozik - s közel kétharmaduk kevesebb mint bruttó 57 ezer forintot visz haza -, az ő bérezésük rendezésére várhatóan csak a közalkalmazotti életpályatörvény bevezetésével kerülhet sor. (TTE-NIG)

Munkatársainktól