Kedvelt élelmiszerünk került veszélybe a gyilkos állatjárvány miatt, egy európai országnak ez különösen fáj

Katasztrofális következményekkel járhat a görög gazdák számára az egyre súlyosbodó juhhimlőjárvány, amely az elmúlt 14 hónapban már becslések szerint több mint 350 millió eurós kárt okozott, és tovább emelheti az élelmiszerárakat, negatív hatással lehet a híres feta sajt termelésére. A hatóság arra kényszerülhetnek, hogy meg kelljen tiltani az állatok mozgatását az egész országban.

A súlyosan fertőző betegség a juhokon kívül a kecskéket is érinti, tömegesen kell miatta levágni az állatokat. A Reuters tudósítása szerint az elmúlt 12 hónapban csak Thesszáliában, az ország mezőgazdaság központjában több mint 260 ezer juhot és kecskét, a teljes nemzeti állomány mintegy 2 százalékát pusztították el, 

„A görög állattenyésztés vészhelyzetben van. A kritikus döntések késlekedése visszafordíthatatlan veszteségekhez vezethet. Az állattenyésztők azonnali cselekvést követelnek, mielőtt még túl késő lenne” – figyelmeztetett Dimitrisz Moszkosz, a görög állattenyésztők szervezetének (SEK) elnöke. „Már megkezdődött a összeomlás, és ez az összeomlás egyre gyorsul” – tette hozzá.

Emlékeztetett, hogy az ágazatot az elmúlt években többször is sújtották különböző állatbetegségek. „Úgy tűnik, hogy a válságnak nincs vége” – mondta.

Vészterv a juhhimlőjárvány megállítására

Thesszália adja az ország juh- és kecskehús-termelésének 15 százalékát, a tej- és fetatermelésnek pedig majdnem a harmadát. A hatóságok tíznapos vészhelyzeti tervet dolgoztak ki, állatorvosokat küldenek a gazdákhoz, és fertőtlenítőzónákat jelöltek ki a főbb szállítási útvonalak mentén, de az érintettek szerint ezzel az intézkedéssel már elkéstek.

Az Ekathimerini tudósítása szerint az agrártárca még mindig nem hajlandó országos oltási programot indítani, arra hivatkozva, hogy az negatív hatással lenne 

Moszkosz ellenérve: nem kockáztathatják egy teljes, alapvető fontosságú ágazat túlélését a fetaexport kedvéért.

Az Európai Unió is csak azzal foglalkozik, hogy a járvány az emberekre nem jelent veszélyt, ha a termékeket pasztörizálják. A kór pedig megjelent már egy másik uniós tagállamban, Romániában is.

A szarvasmarha lehet a következő

A gazdák szerint a járvány akár 20 százalékkal is emelheti a tej és a feta fogyasztói árát. Bár a szarvasmarhák nem fertőződnek meg juhhimlővel, de fogékonyak egy rokon vírusos betegségre, a bőrcsomósodás kórra (LSD), amelyet ugyanazon családba és nemzetségbe tartozó Capripoxvirus okoz.

A bőrcsomósodáskór eddig főleg Afrikában és a Közel-Keleten fordult elő, de az idén már Európa több részéről jelentettek eseteket.

Görögországban a tavalyihoz képest már most is drágul a tehéntej, az ára literenként 1,73 euróról 1,82 euróra emelkedett, és meghaladhatja a két eurót, ha bevezetik az országos zárlatot. A feta ára a szigorúbb ellenőrzés következtében a jelenlegi kilónkénti 13,86 euróról 16,63 euróra ugorhat (egy euró 390 forint).

Bár egyelőre biztosítani tudják a fetaellátást a meglévő tej- és sajtkészletekből, 

A görög mezőgazdaságra egyébként is rájár a rúd, uniós büntetőeljárás is fenyegeti, mert legalább 22,6 millió eurót jogosulatlanul vettek fel az agrártámogatásokból. Művelésre alkalmatlan vagy épp nem is az unió területén lévő földek és nem létező állatok is szerepelnek a régóta tartó csalásban.