Alaposan meglódult az árdinamika

Áprilisban 6,1 százalékkal volt magasabb a fogyasztói árszínvonal, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés üteme alaposan rácáfolt a piaci várakozásokra, hiszen a szakértők a dezinfláció folytatódását várták, ezzel szemben a 12 havi árindex 0,2 százalékponttal megugrott. Az inflációcsökkenés elmaradásában közrejátszott a belső fogyasztás dinamikus növekedése. Ez nemcsak a bérkiáramlás miatt megugrott lakossági vásárlásoknak köszönhető, hanem annak is, hogy túlságosan nagy volt a költekezési hajlandóság a költségvetési szektorban. Ezt támasztja alá az a tegnap napvilágot látott adat, mely szerint az államháztartás hiánya április végéig elérte a 316,1 milliárd forintot, az éves előirányzat 62,5 százalékát. (Erről részletek a 3. oldalon)

A kellemetlen meglepetés tulajdonképpen alátámasztja a jegybank múlt heti közleményét, amelyben a további inflációcsökkenést veszélyeztető tényezőkre hívták fel a figyelmet, kilátásba helyezve a monetáris szigorítást jelentő lépéseket. Kétségtelen, a mostani adat felfelé tolta az inflációs pályát, és tovább csökkent annak valószínűsége, hogy a Magyar Nemzeti Bank év végi inflációs célja teljesülhet. Ehhez 5,5 százalék alá kellene csökkennie az éves drágulásnak, de az elemzők véleménye egységes abban, hogy az esztendő második felében már nem lehet jelentős dezinflációra számítani, sőt inkább kisebb emelkedés valószínű.

Tavaly ugyanis ebben az időszakban - elsősorban a benzin- és élelmiszerárak tekintetében - dezinflációs szempontból igen kedvező folyamatok történtek, ami miatt nagyon alacsony lesz a viszonyítási időszak árszín-vonala.

A jegybanknak kevés eszköz áll rendelkezésre a mostani ársokk korrigálására. A kamatszint változtatása nem nagyon hat a megtakarításokra és a hitelekre, így csupán az árfolyam erősödése szolgálhatná az antiinflációs politikát. A tapasztalatok azonban ezzel kapcsolatban sem túl biztatóak: az elmúlt egy év során bekövetkezett 8-10 százalékos árfolyam-erősödés mellett a tartós fogyasztási cikkek ára két százalékkal sem csökkent, a ruházkodási cikkek körében pedig továbbra is inflációs folyamatok figyelhetők meg. Tovább mérsékli az árfolyam-erősödés antiinflációs eszközként történő bevetését, hogy az árfolyamsáv "erős széle" már igen közel van.

Az adatok szerint csaknem minden árucsoportban gyorsult az árszínvonal-emelkedés üteme. A kivételek közé tartoznak a szolgáltatások. Ez némi meglepetést jelent, hiszen ez a leginkább keresletérzékeny árucsoport, így a nagy keresetnövekedésnek itt kellene leginkább jelentkeznie. Az üzemanyagok drágulására számított a piac, hiszen ez jól nyomon követhető a Mol bejelentéseiből. Bár a ruházkodásnál a tavalyinál kisebb havi drágulást mért a Központi Statisztikai Hivatal, ennek valószínűleg az volt az oka, hogy a szezonális áremelkedés egy része már márciusban megjelent. A két tavaszi hónap során 5,3 százalékos volt a drágulás, szemben az egy évvel korábban ugyanezen időszakban mért 4,4 százalékkal.

A legnagyobb sokkhatást az élelmiszerárak körében bekövetkezett árváltozások jelentették, hiszen a 0,9 százalékos egyhavi árszínvonal-emelkedésből ez az árucsoport önmagában is 0,2 százalékot megmagyaráz - mondja Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője, aki ennek ellenére továbbra is úgy véli, hogy az élelmiszerek körében folytatódni fog a dezinfláció. Osztja ezt a véleményt Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője is, aki szintén főleg szezonális hatásoknak tudja be a mostani áremelkedést. Ezt egyébként jól mutatja a maginfláció alakulása is, amely - mivel az ilyen hatásokat kiszűri - csökkenést mutat, beérve ezzel a hivatalos inflációs mutatót.

Az év közepéig még kitart az árindexcsökkenés, így májusban 5,5 százalékos inflációra, vagyis erős esésre számít Török. Ennek ellenére erősödnek a piacon a kamatemelési várakozások. A következő hat héten belül számít kamatemelésre Békés Gábor, a Lehman Brothers elemzője.

Madár István