KSH-elemzés a májusi folyamatokról
Folytatódott a külső és belső pénzügyi egyensúly romlása az év ötödik hónapjában. A folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi január-májusi két és félszeresére, 1,4 milliárd euróra emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal összefoglaló jelentése szerint az áruforgalom passzívumának egyre kisebb részét tudja ellentételezni a szolgáltatások exportjának és importjának bevételi többlete. Tavaly a folyó fizetési mérleg szerint az áruforgalom öthavi negatív egyenlege hasonló volt, mint a szolgáltatásokból eredő aktívum, vagyis a reálgazdaság lényegében egyensúlyban volt. Az idén a szolgáltatások bevételi többlete az ötödét sem fedezi az áruforgalmi hiánynak.
Az államháztartásról rendelkezésre álló féléves adatok azt mutatják, hogy a hiány folyó áron 3,6-szerese a tavalyi első félévinek. A fél év végéig felhalmozott 501 milliárd forintos deficit csaknem akkora, mint az egész évi előirányzat. Júniusban 92 milliárd volt a hiány, ez 3,4-szerese a tavaly júniusinak. A KSH megállapítása szerint a hathavi hiánynövekedés több mint héttizede a központi költségvetésben keletkezett. Ez utóbbi hiánya az év első hat hónapjában a tavalyinak 4,3-szeresére, 360 milliárd forintra növekedett. A bevételek folyó áron 7,4, a kiadások 21,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi összeget. A tb-alapokban az első fél évben a tavalyinak 2,3-szeresét kitevő, öszszesen 147 milliárd forintos hiány keletkezett, ez hozzávetőleg 60-40 százalékban oszlott meg a nyugdíj- és az egészségbiztosítási alap között.
A külkereskedelmi mérleg hiánya hónapról hónapra alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Öt hónap alatt összesen 1,3 milliárd eurós hiány alakult ki, csaknem 400 millióval kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A deficit az export 8,5 százalékát tette ki, ez 3,7 százalékpontos mérséklődés az előző év azonos időszakához képest.
A vizsgált időszakban folytatódott az infláció csökkenése: az első félévi áremelkedés üteme valamennyi fogyasztási főcsoportban mérséklődött. A KSH értékelése szerint az év első öt hónapját 5,6 százalékos munkanélküliségi ráta jellemezte. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 113 500 forint volt. A versenyszférában 14,5, a költségvetésben 29 százalékkal növekedtek a keresetek. Nemzetgazdasági szinten a nettó kereset 71 900 forint volt, 18,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban; a reálkereset 11,4 százalékkal emelkedett. (VG)
