Tizenegybillió ingó jelzálogban
Az elmúlt öt év alatt az idén június végéig 11,2 billió forint ingó, illetve vagyont terhelő jelzáloggal biztosított kölcsönt vettek föl Magyarországon. Ez az óriási tétel 52 ezer zálogszerződésben rögzített hitelből adódik össze - tájékoztatta a Világgazdaságot Tolmár Gyula, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara zálogjogi nyilvántartásának főigazgatója. Az ingó dolgokat terhelő zálogjog életbelépése - illetve a zálogszerződések lényeges adatait közhitelesen tanúsító országos regisztráció 1997. májusi startja - óta az ügyletek száma évről évre mintegy tízezerrel nőtt. A kölcsönösszegek azonban ennél sokkal dinamikusabban emelkedtek: az indulás csonka évében a nyilvántartásban 5,5 milliárd forint követelés szerepelt.
A következő esztendőben 8,5 milliárd, 1999-ben 1,5 billió, 2000-ben már több mint 1,9 billió forintról szóltak a hitelmegállapodások. Tavaly pedig 4,2 billió forintnyi kölcsönkövetelést biztosítottak vagyontárgyaikkal a cégek, különböző szervezetek és magánszemélyek. Az idei első félévi zálogszerződések 2,1 billiót meghaladó kölcsön fedezetére köttettek.
A ingó jelzálogjogot az üzleti élet fellendítésére, a hitelfelvételek megkönnyítésére vezették be. A jogintézmény mára az üzleti élet nélkülözhetetlen részévé vált. Aki pénzszűkében van, ingóságaira, vagyonára, annak egy részére kölcsönt kaphat anélkül, hogy azt zálogként át kellene adnia a hitelezőnek. A zálogjogot bejegyzik, az így megterhelt vagyontárgyakat az adós továbbra is használhatja. Amikor a hitelt visszafizeti, törlik a zálogjogot.
A megállapodások többsége ingójelzálog-szerződés, mondta el Tolmár Gyula. Egyre kedveltebb azonban, ám régebbi üzleti kapcsolatra, a szokásosnál nagyobb bizalomra épül az úgynevezett keretbiztosítéki jelzálog. Ebben a konstrukcióban - amelynek nincs lejárati dátuma - az adós egy meghatározott hitelkeretből, szüksége szerint vehet fel összegeket.
A zálogjogosultak - vagyis a hitelezők - túlnyomó többsége bank, pénzintézet, de van köztük több mint 400 magánszemély is. A 17 ezernyi zálogkötelezett elsősorban gazdasági társaság. A jó néhány multinacionális cég és megannyi kisebb-nagyobb vállalkozás mellett az adósok mintegy negyede magánszemély. Hetven százalékuknak csupán egyetlen zálogbejegyzése van. Szép számmal akad azonban olyan cég, amelynek vagyonát 20-30 vagy ennél is több zálogszerződés terheli. A prímet egy multinacionális vállalat viszi a maga 113 zálogbejegyzésével.
A hitelek pénzneme kezdettől fogva változatos. A forint mellett leggyakrabban szereplő dollárhoz napjainkra - érthető módon - felzárkózott az euró. Tavaly összesen 5,3 milliárd, az idén csaknem 2,9 milliárd eurós zálogszerződéseket vettek nyilvántartásba. Fedezetül a cégek többnyire termelőeszközt, raktár-, illetve árukészletet kötnek le, a mezőgazdaságban a gépek mellett állatállomány és lábon álló termés szolgál a hitel biztosítékául. Magánszemélyek rendszerint autójukat, lakberendezési tárgyaikat terhelik jelzálogjoggal.
A zálogjogi országos nyilvántartáshoz - amelynek adatai közjegyzők által készített és őrzött közokiratokon alapulnak - eddig több mint 190 ezer tranzakció (lekérdezés, bejegyzés, módosítás, törlés) érkezett. A nyilvántartásból kiderül: a gazdagabb vidékeken, például Győr, Pécs környékén általában kevesen élnek ezzel a hitellehetőséggel. A jelzálogszerződésekkel kapcsolatos legnagyobb forgalmat a budapesti és a miskolci közjegyzők bonyolítják le, ami azt jelzi, hogy az országnak e területein van a legnagyobb szükség a kölcsönökre. A főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a közjegyzőnél bárki tájékoztatást kérhet az adatokról. A bejelentésért, a nyilvántartásba történő betekintésért, a zálogjog törléséért költségtérítést kell fizetni. A betekintés díja ezer forint, egyéb esetekben pedig ötezer forint a fizetendő összeg.
