Elvek az üvegzsebprogramból
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz üvegzsebprogram végrehajtását szolgálandó a társasági törvény feltételeihez kötnék a költségvetési szervek cégalapítási, illetve társulási jogát. Az igazságügyi Minisztérium (IM) szerint szükség van olyan garanciákra, amelyek - figyelemmel arra, hogy a privatizációs törvény és az egész magánosítási folyamat az állam vállalkozói vagyonának a csökkentésére irányul - megakadályozzák a költségvetési szervek indokolatlan vállalatalapításait. Az ilyen tranzakciók ugyanis
nemegyszer éppen az átláthatóságot és a versenyt biztosítani hivatott szabályok megkerülésére irányulnak, korrupcióveszélyesek, öszszemossák az állam tulajdonosi és szabályozási funkcióit.
A szakmai elképzelések gazdaságossági és jogi indokoltságot és kormányzati döntést kívánnának meg, hogy költségvetési szerv céget hozhasson létre. Gadó Gábor, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára lapunkat tájékoztatva utalt a programot elősegítő további megfontolandó kérdésekre is.
Ugyancsak a társasági törvényben erősítenék az egyszemélyes állami társaságok működésének garanciáit a tulajdonos utasítási jogának kizárásával, illetve a menedzsment felelősségének növelésével. Előírnák, hogy a tulajdonos, mielőtt még dönt, hívja öszsze az igazgatóságot, a felügyelőbizottságot, vagy legalább kérje ki véleményüket. A menedzsment köteles lenne a tulajdonosi döntések cél- és jogszerűségi ellenőrzésére.
A még kimunkálásra váró elgondolások között szerepel az állami társaságok karitatív tevékenységének, polgári jogi ügyleteinek, a közpénzek útjának a lehető legteljesebb nyilvánossága. Az ezekkel az ügyletekkel kapcsolatos iratokat kötelező lenne a cégbírósághoz benyújtani. Gadó Gábor hangsúlyozta: meg kell teremteni annak a törvényi előfeltételeit, hogy a társasági szerződés, a hozzá kapcsolódó, valamint az egyéb benyújtandó okiratok is bekerüljenek az elektronikus nyilvántartásba, így a cégnyilvánosság teljeskörűen érvényesülne. A cégtörvény idevágó módosítása tehát már helyet kapna az üvegzsebprogramot elősegítő törvényjavaslatban.
Ismert: a közpénzek felhasználásának átláthatóságára, a korrupció megakadályozására irányuló kormányhatározat két kiemelten fontos területet, az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) és az adatvédelmi törvényeket érintő módosítások előkészítését írja elő október végéig, s december végéig ad határidőt azon szabályok kidolgozására, amelyek elősegítik a közérdekű adatok nyilvánosságát. A határozatból adódó egyik leglényegesebb feladat az üzleti titok valós tartalmának meghatározása és hozzáigazítása az alkotmányos követelményhez. Az igazságügyi tárca olyan törvénymódosítást készít elő, amellyel az üzleti titok nem lehet gátja a közpénzek felhasználásával összefüggő közérdekű információknak. Gadó Gábor kifejtette: kiegyensúlyozott, az elérendő céllal arányos szabályozásra törekednek. A leendő normaszövegben az üzleti titokhoz és a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alkotmányos érdek egyaránt érvényesül.
A kormánydöntésnek megfelelően folyik az ÁSZ szerepének kiterjesztésére vonatkozó passzusok kidolgozása annak érdekében, hogy a számvevőszék nyomon követhesse a közpénzek útját a magánszférában is.
Gadó Gábor elmondta: a pénzügyi és az igazságügyi tárca egyetért abban, hogy szükség van a költségvetési szervek adatainak közhiteles nyilvántartására, amelyből az állampolgárok megismerhetik a szervezetek felépítésére, működésére, tulajdoni viszonyaira vonatkozó alapvető információkat. A cégnyilvántartáshoz hasonló színvonalú regisztráció kialakítása mellett szabályozni kívánatos azt, hogy a költségvetési szervek hivatalos lapjaikban, illetve honlapjaikon rendszeresen tájékoztassák tranzakcióikról a közvéleményt.
Elengedhetetlen a meghatározott támogatásnál nagyobb öszszegből gazdálkodó költségvetési szervek éves beszámolóinak ellenőrzése. Erről - a szakmailag leghatékonyabb megoldás végett - még folynak a tárgyalások a számvevőszék, a PM és az IM, valamint a könyvvizsgálói kamara között.
A törvény első tervezete szeptember elejére készül el. Széles körű egyeztetés után - a társadalmi, gazdasági szervezetek, érdekképviseleteik és a bíróságok véleményére is figyelemmel -, átdolgozva kerülne a jogszabály szövege október végén a kormány elé.
Kende Katalin-->
