Javítandó innovációs pozíció

Az európai szabadalmi egyezményhez való csatlakozás kapcsán alapvető kérdés, hogy a magyar nemzetgazdaság milyen mértékben tud bekapcsolódni az egyre erősödő innovációs versenybe, miként tart lépést a technológiai fejlődés gyorsuló ütemével - szögezte le a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökhelyettese. Ficsor Mihály abból az alkalomból nyilatkozott lapunknak, hogy a kormány elfogadta a magyar szabadalmi rendszer európai integrációját elősegítő törvénymódosító tervezetet. Hazánk számára alapvetően kedvező, hogy a globalizációval és az információs társadalom kialakulásával a tudástőke szerepe felértékelődött, közölte.

Ezt a folyamatot támogatja számos, a közelmúltban hozott kormányzati intézkedés. A kutatási, fejlesztési és innovációs program idei céljaira 37 milliárd forint áll rendelkezésre. Biztatóan változtak a vállalkozások k+f tevékenységét ösztönző jogi szabályok is, köztük az adórendelkezések. A kutató-fejlesztő helyek és az ott foglalkoztatottak száma is jól alakul: 2000-ben több mint 23 ezren dolgoztak ilyen területen. A külföldi szabadalmaztatás pályázati rendszerben történő támogatása fontos része az innovációt elősegítő jogi és pénzügyi feltételrendszernek: az idén 319 millió forint hivatott megkönnyíteni a magyar találmányok külföldi bejelentését.

A kormány által jóváhagyott előterjesztés értelmében hazánk 2003. január elsejével válhat az egyezmény részesévé. Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz forduló bejelentő egyetlen eljárással szerezheti meg találmányára az oltalmat azon tagországokban, amelyeket kérelmében megjelöl. Ám az elnyert védelem csak akkor hatályosul, ha az érdekelt a találmánya leírását az adott országokban, azok hivatalos nyelvére lefordítva is benyújtja. Így Magyarországon is megkövetelik a magyar fordítást, ami garancia arra, hogy külföldiek csak tényleges magyarországi gazdasági érdekeltségekhez fűződő oltalmi igényeket érvényesítsenek.

Mivel a csatlakozás következtében hazánk területére is kiterjedően igényelhető, illetve adható lesz európai szabadalom, sokan attól tartanak, jelentősen nő a külföldiek által a nálunk szerzett oltalmak száma. Emiatt az itthoni kutatásoknak, fejlesztéseknek, a hazai vállalkozásoknak a mainál lényegesen több szabadalmi jogi korláttal kell majd számolniuk. Ám az elemzések szerint nemigen van ok ilyen aggodalmakra. A csatlakozás egyetlen számottevő hátránya az lehet, hogy a találmányokkal kapcsolatos függő jogi helyzet meghosszabbodik: az európai szabadalmaztatási eljárás 5-6 évet vesz igénybe, és ezt követően válik majd a teljes magyar nyelvű leírás hozzáférhetővé. A magyar vállalkozók és szakemberek tehát - a nemzetközi szabadalmi bejelentésekre jellemző jelenlegi három évhez képest - jóval később ismerhetik meg anyanyelvükön a szabadalmazott találmányokat. Ám a felmérésekbe bevont vállalkozók csupán elenyésző hányada tartja ezt problematikusnak. A többség szerint a csatlakozás nem befolyásolja az üzleti tevékenységet. A megkérdezettek kisebb része inkább előnyösnek, mint hátrányosnak véli a csatlakozás következményeit - mondta az elnökhelyettes.