Hatalmas rés a 2003. évi kasszán
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA tárcák igényeinek összegzése szerint a következő évi GDP-növekedés csaknem teljes összegét szívesen elköltenék a minisztériumok. Az államháztartás sarokszámai szerint ugyanakkor csak 600 milliárd forintot vonhatnak el a GDP-növekményből. A jelenlegi helyzet komolyságát érzékelteti, hogy az előző kassza tervezésekor a Pénzügyminisztériumnak "mindössze" 580 milliárdot kellett "lefaragnia".
A költségvetésért felelős miniszter nincs egyszerű helyzetben. A megengedett növekmény felét - mintegy 300 milliárd forintot - eleve "megpántlikázza" a közalkalmazotti béremelések áthúzódó hatása. Mindezek tükrében a béren kívüli államháztartási kiadásokban - legalábbis egy kora őszi dokumentum szerint - 4-5 százalékos reálértékvesztést kell keresztülvezetni. Úgy tudjuk, az államkasszának 2003-ban minden fillérnyi bevételre szüksége lesz. Már szóba került három állami bank privatizációja, ami 70-80 milliárdot hozhat a konyhára. A Richter eladásából szintén 70 milliárdot remél a tárca. A privatizációs bevételekre összesen 200 milliárd forint erejéig lehet támaszkodni, ám abból nettóban csak 90 milliárd emeli a büdzsé bevételeit.
Egyelőre nem dőlt el, hogy a költségvetésben autópálya-építésre rendelkezésre álló 90 milliárd forintnak végül mi lesz a sorsa.
Az is szóba jöhet, hogy a Magyar Fejlesztési Bank végül - eddigi gyakorlatának megfelelően - mégiscsak hitelfelvétellel erősítse az autópálya-finanszírozást.
A Pénzügyminisztérium mindenesetre egyelőre nem változtat korábbi előrejelzésén. László Csaba pénzügyminiszter 2003-ra vonatkozóan reálisnak tartja az államháztartás hiányának 4,5 százalékra történő mérséklését és a december/decemberi 4,5 százalékos inflációs célt - derült ki a kutatóintézetek vezetőivel, illetve tanácsadókkal folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón.
Csillag István gazdasági és közlekedési miniszterrel közösen kiemelték: a kormánynak 2003-ban hozzá kell kezdenie a reformok előkészítéséhez, és ezzel a gazdaságkutató intézetek is egyetértettek. Megoszlottak a vélemények arról, hogy sikerül-e a költségvetési hiányt a PM célkitűzéseinek megfelelően csökkenteni - számolt be a pénzügyminiszter. Hozzátette: a jövedelempolitikával kapcsolatban is megfogalmaztak kérdéseket a kutatók.
