Kérdéses a március 15-i időpont
Az ellenzék után az SZDSZ is éles kritikával illette az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás tervezetét: információink szerint a kisebbik koalíciós partner nem támogatja, hogy március 15-én, a csatlakozási szerződés aláírása előtt legyen a népszavazás, és azt sem, hogy az ezzel összefüggő rendelkezések - például a népszavazásra szánt kérdés - bekerüljenek az alkotmányba. Ugyanezen a véleményen vannak a Fidesz és az MDF képviselői is, akik azonban tegnap nem vettek részt az Igazságügyi Minisztériumba összehívott négypárti egyeztetésen, miután a javaslatot csak tegnap reggel kapták kézhez. Az egyeztetésen felmerült "komoly kételyek" ellenére a javaslatot ma eredeti formájában nyújtja be a kormány a parlamentnek, arról azonban a jövő héten még újabb informális négypárti egyeztetést is kezdeményez. Ezen feltehetőleg az összes parlamenti erő részt vesz majd, ezt az MDF már hivatalosan is jelezte az IM-nek.
A pártok álláspontját figyelembe véve a kormány feltehetően engedményre kényszerül, bár ennek módjáról még a lapunk által megkérdezett koalí-ciós politikusok sem tudtak mit mondani: arról van ugyanis szó, hogy egy az MSZP és az SZDSZ miniszterei által a pénteki kormányülésen egyaránt támogatott javaslatot kell majd várha-tóan korrigálni. Mindez részben annak a kapkodásnak köszönhető, ami a javaslat előkészítését az utolsó pillanatban is övezte, a kormány által elfogadott tervezet végső formáját ugyanis csak a hét végén dolgozták ki a minisztériumban. Tény azonban, hogy az időzítés az önkormányzati kampánynak is szólt - ismerték el koalíciós politikusok. Aligha nevezhető ugyanis szerencsés eljárásnak, ha az ellenzék az utolsó pillanatban kapja meg az egyeztetésre szánt normaszöveget, és így számítani lehetett arra, hogy a Fidesz és az MDF távol marad. E helyzetben azonban - ez derült ki több vezető szocialista és szabad demokrata politikus nyilatkozatából is - a nyilvánosság előtt ismét a kormányoldal tűnhet fel az uniós csatlakozás zászlóvivőjeként, míg az ellenzék annak kerékkötőjeként.
Az alkotmánymódosítási javaslat a több oldalról is kritizált népszavazással összefüggő rendelkezések mellett a lehető legszűkebb körben, szinte kizárólag a csatlakozáshoz feltétlenül szükséges pontokon változtatná az alaptörvényt. Eszerint rendelkezne arról, hogy a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéssel indokolt mértékig lemondhat egyes felségjogairól, így egyebek között a jogalkotásról, a bíráskodásról: ezáltal válik lehetővé, hogy a csatlakozási szerződésben vállaljuk többek között az uniós bíróságok joghatóságát, illetve az uniós joganyagot mint belső, a magyar államban is érvényes törvényeket. A módosítás rendelkezik az európai parlamenti választásokról, valamint arról, hogy a későbbiekben Magyarországon élő uniós polgárok a későbbiekben szavazhatnak az önkormányzati választásokon. Ugyanakkor kizárja a nem magyar állampolgárokat a köztársasági elnökjelöltségből, illetve a megyei közgyűlési elnöki tisztségből. A Magyar Nemzeti Bankról szóló passzusból kikerülne az a kitétel, mely szerint az MNB feladata a törvényes fizetőeszköz kibocsátása, a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme, a pénzforgalom szabályozása. Ehelyett az MNB "Magyar Köztársaság központi bankja"-ként lesz "felelős a monetáris politikáért".
