Kostunica vagy az érdektelenség

Vojiszlav Kostunica, a jelenlegi jugoszláv elnök, civilben alkotmányjogász és a közgazdász Miroljub Labusz, a jugoszláv kormány külkapcsolatokért felelős elnökhelyettese mintegy szakmájánál maradva vitatkozgatott el egymás mellett. Előbbi jogi, utóbbi gazdasági érvekkel próbált meg újabb híveket szerezni, de az MTI által idézett megfigyelők szerint egyikük sem tudott a másik fölé kerekedni.

Konkrét vita egy ügyben, az orosz Gazprommal szemben fennálló gázadósság kérdésében alakult csak ki. Labusz amellett érvelt, hogy el kell érni az adósság leírását, míg Kostunica a megfizetése mellett kardoskodott. E vita hátterében a külpolitikai prioritás állt. Labusz szerint az Európai Uniót kell stratégiai partnernak tekinteni, míg Kostunica úgy vélekedett, hogy az Oroszországgal és Kínával fenntartott együttműködés ugyanolyan fontos, mint az EU-kooperáció.

A Reuters által idézett megfigyelők szinte bizonyosra veszik, hogy Szerbia politikai viharzóna felé közeledik október 13-a után. Mindenképpen érvényes a sejtés akkor, ha nem járul az urnákhoz a 6,55 millió választásra jogosult fele, de akkor is, ha - mint az előrejelzések sejtetik - Kostunica kerül ki győztesen. Előbbi esetre nem kínál forgatókönyvet az alkotmány, csak annyi bizonyos, hogy a jelenlegi elnök, Milan Milutinovics mandátuma az év végén lejár, s ő maga a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt folytatja karrierjét; azt, hogy mikor és hányszor kell és lehet megismételni a szerb elnökválasztást, nem derül ki a törvényekből. Kostunica érvényes győzelme ugyanakkor újabb szavazási évadot nyitna meg, miután már világossá tette, hogy szerb elnökként kiíratná az idő előtti parlamenti választásokat. A káosztávlatot cáfolta ugyanakkor Zoran Gyingyics szerb kormányfő, aki szerint kormánya mindenképpen a helyén marad és teszi a dolgát, függetlenül attól, kit választanak a köztársaság elnökévé.