Átadták a dán elnökségi javaslatot
"Mérhető előrelépésként" jellemezte Juhász Endre nagykövet, magyar főtárgyaló az EU-elnökség kedden átadott tárgyalási álláspontját. A papírt a dán EU-elnökség egyelőre anélkül terjesztette a tagjelöltek elé, hogy megszületett volna az EU-tizenötök jóváhagyása (sőt, amennyire tudni lehet, a hétfő esti EU-nagyköveti ülésen lényegében a felszólalók többsége inkább fenntartásokat hangoztatott). A dán lépés mögött diplomáciai vélemények szerint az a szándék is meghúzódott, hogy Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök megnövelt politikai támogatással a háta mögött kezdhesse meg a koppenhágai csúcs előkészítését célzó körútját a tagországokban.
Az elnökségi ajánlat több területen is kiegészítő forrásokat helyez kilátásba. A papír ugyan nem növeli az első három évre szánt közvetlen agrártámogatás arányait (25-30-35 százalék), megengedné viszont, hogy a magyar kormány a nemzeti büdzséből ebben az időszakban 40 százalékra "feljavítsa" a közösségi kifizetést. Mindehhez - esetleges likviditási gondokat enyhítendő - kész forrásokat is rendelkezésre bocsátani. Az első évben összesen egymilliárd eurónyi alapot állítana fel, amelyből a tagjelölt "tízek" a közös büdzséhez való hozzájárulásuk arányában részesedhetnének az agrárkifizetések "nemzeti megfejelésének" finanszírozására. A Magyarországra eső rész mintegy 160 millió euró lehetne.
A közvetlen agrártámogatás finanszírozásához jelenthet további forrást, hogy a vidékfejlesztésre szánt alapokból 20 százalékot szintén elvben át lehetne csoportosítani ennek fedezésére. (Ami a jövőbeni "feljavítást" illeti: a dán álláspont 2006 után is lehetővé tenné, hogy az adott évre jutó mindenkori közvetlen kifizetési százalékot a nemzeti alapból 10 százalékkal kiegészítsék.)
Esély nyílhat arra is, hogy csökkenjen az eredetileg kilenc évre kilátásba helyezett átmeneti időszak. Részint az említett "nemzeti megfejelés" révén, részint mert miközben a Magyarországot megillető közvetlen támogatás 2006 után is növekvő lesz, a formálódó EU-agrárreform a mai tagoknál a közvetlen kifizetések csökkentését vetíti előre.
A javaslat több területen is javít az eddig ajánlott agrárkvótákon. A korábbi, hektáronkénti 4,49 tonnáról 4,73-ra emelné fel a gabonafélék terméshozamát (a magyar igény 5,04 tonna volt), mindez számítások szerint mintegy 34 millió eurós bevételi többletet jelenthet. A dán elnökség ugyanakkor 3,553 millióról 3,487 millió hektárra csökkentené a gabona-termőterület nagyságát (a magyar kérés 3,650 millió hektár). Mérsékelt - 200 ezer tonnás - a javulás a tejkvótánál, ami azonban még így is több mint 800 ezer tonnával kevesebb a magyar igényeknél (az ajánlat most 1,99 millió tonna). Elmarad a magyar igényektől a megduplázott húsmarhakvóta (prémium) is: jóllehet 40 800 állatról több mint 81 ezerre bővítették a támogatott keretet, ám a magyar igény 245 ezer volt.
Fontos fejlemény viszont, hogy az elnökségi papír készséget mutatott a külföldiek földvásárlási tilalmát hét éven túl is fenntartani akaró magyar igény elismerésére. Egy olyan védzáradék beépítéséről volna szó, ami a hétéves korlátozás lejártakor felülvizsgálatot és annak további hároméves kiterjesztését is lehetővé tenné.
További forrásbővítést jelenthet, hogy a tagság első három évére összesen 900 millió eurós "Schengen-alapot" is létrehoznának a tíz tagjelölt számára, a külső határellenőrzés erősítésére. A Magyarországra eső rész ebből 147 millió euró lehetne.
Összességében Magyarország költségvetési mérlege az első évben az EU-val szemben 276 millió eurós pozitívumot mutatna. Juhász Endre sietett rámutatni, hogy az ajánlat nem orvosolja a további tagsági évekre vonatkozó költségvetési aggályokat.
