Késik, de nem múlik az árampiaci nyitás
Megállapodás született az EU gáz- és villamosáram-piacainak felszabadításáról, miután a liberalizációt körömszakadtáig ellenző Német- és Franciaország engedett a többiek és Brüsszel nyomásának. A szabad szolgáltatóválasztás 2007 júliusától valósul meg az unió minden kis- és nagyfogyasztója számára.
A piacnyitásról szóló megállapodás egy évtizede vajúdott az EU-ban: Jacques Chirac francia elnök még a márciusban Barcelonában tartott csúcsértekezleten is megakadályozta a francia állami energiacég, az EdF számára komoly veszélyt jelentő piacnyitást - emlékeztet a The New York Times. Párizs mindeddig csupán a legnagyobb ipari fogyasztók számára biztosított szabad szolgáltatóválasztást, míg Németország piacára a világos szabályok hiányában gyakorlatilag alig tudnak belépni a külföldi versenytársak.
A hét elején tartott szakminiszteri találkozón azonban akkora nyomás alá került a két renitens ország, hogy végül kénytelenek voltak elfogadni az Európai Bizottság reformjavaslatát. Romano Prodi elnök többek között azzal érvelt, hogy az energiapiacok megnyitásának hiánya évente 15 milliárd eurós pluszterhet jelent az európai gazdaság számára. Berlinnek és Párizsnak annyit sikerült elérnie, hogy a Brüsszel által javasoltnál két évvel később, 2007 nyarán valósul meg a teljes liberalizáció, és a bizottság 2006 elején tanulmányban értékeli a reform addigi tapasztalatait.
Ezt a kitételt francia részről egyfajta kibúvóként értékelik, ám Loyola de Palacio energetikai biztos szóvivője az EUobserver szerint világossá tette: a menetrend módosításához a tanulmány megállapításaitól függetlenül a tagországok minősített többséggel hozott határozatára lesz majd szükség. Az EdF és a német E.On tehát aligha fogja megúszni azt a jelentős átszervezést, amelyet a távvezetékek és a helyi elosztóhálózatok szétválasztása követel meg - vélekedik a Financial Times.
