Tanítás "nem középiskolás fokon"
A 14-15 éves magyar gyerekek 14,2 százaléka teljesített a nemzetközi átlag alatt abban az UNICEF-felmérésben, amely az olvasási és matematikai képességeket, illetve a természettudományos ismereteket vizsgálta. Hazánk ezzel a 24-es lista 16. helyén végzett, jócskán lemaradva például Ausztria vagy a nyugat-európai országok többségét is megelőző Csehország mögött, maga mögé utasítva viszont a lista legvégén kullogó mediterrán országok mellett az Egyesült Államokat és Németországot is. Az európai országok közül Finnország végzett a legelőkelőbb, a harmadik helyen, míg a két éllovasnál, Dél-Koreában és Japánban csak a gyerekek 1,4, illetve 2,2 százalékának teljesítménye maradt el a nemzetközi átlagtól.
A felmérés tanúsága szerint a magyar gyerekeknek különösen az olvasási képességei gyatrák, míg a matematikával jobban boldogulnak. A 15 éves korosztály 23 százaléka képtelen "alapvető olvasási feladatok" megoldására; a vizsgált országok közül a helyzet csak Görögországban és Portugáliában rosszabb. A felmérés készítői a matematikai képességek vizsgálatakor mintha magasabbra tették volna a mércét: a magyar gyerekeknek ugyan 26 százaléka képtelen az "alapvető matematikai tudás" alkalmazására, ám még így is a lista kilencedik helyén végeztek. A sereghajtó Portugáliában az arány 68 (!) százalékos.
A képességek országokon belüli eltérésének a vizsgálata során a kutatók arra keresték a választ, hogy a leggyengébbek teljesítménye mennnyivel marad el az átlagostól. Az eredmény nem fest túl jó képet a magyarországi iskolai esélyegyenlőségről; hazánk a lista 17. helyén végzett. A jelentés szerint a különbségeket ugyan részben a szülők státusa határozza meg, de "egyes iskolarendszerek többet tesznek az egyenlőtlenségek mérsékléséért".
