Ismét napirenden az erős forint
Az MNB kitart a mellett, hogy a jelenlegi laza költségvetési és jövedelempolitikai körülmények között nem lehet enyhíteni a monetáris kondíciókon - derült ki az Országgyűlés gazdasági bizottságában. A monetáris politikáról lezajlott tegnapi vita végén Járai Zsigmond, a jegybank elnöke úgy fogalmazott: a forint leértékelése nem segítene hosszú távon a vállalatok versenyképességén, egyetlen tartós hatása az lenne, hogy emelkedne az infláció. Az infláció letörésében főként az erős forint játszott szerepet, míg a vállalatok versenyképességének romlását inkább a termelékenységnél nagyobb bérkiáramlás okozta, mondta. Az elmúlt két év alatt a nominális felértékelődés 11,4, az idén 3,8 százalékos volt. Az erős forint ellenére az idén január 1-jén is 242 forintot ért egy euró, és ugyanez a kurzus érvényesült november elején is. A reálfelértékelődés két év alatt 13, míg az idén 8,7 százalékot tett ki. A jegybankelnök azt is cáfolta, hogy magas lenne a kamatszint Magyarországon. Jelenleg 4 százalékos a reálkamat, míg Lengyelországban például 5 százalék körüli. Nálunk 1998-99-ben 6 százalék körüli volt annak mértéke - fejtegette Járai. Beismerte, hogy a vállalatok helyzete romlott, de szerinte ebben a forint mindenkori árfolyama csekély szerepet játszott. Arányait tekintve a versenyképesség csökkenésében mintegy 20 százalékot jelentett a forint árfolyama és 80 százalékot a bérek növekedése, szögezte le. Veszélyes és érthetetlen, hogy egyre többen kapcsolódnak be - részben politikusok, részben közgazdászok - a forint árfolyama körüli vitába. Ez nem segít a gazdaság helyzetén, szögezte le Járai, aki emlékeztetett: az MNB a kormánnyal egyetértésben tűzte ki az idei 4,5 százalék plusz-mínusz 1 százalékos inflációs célt. Járaival ellentétben Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke azt hangsúlyozta: az infláció letörésében elsősorban a jelentősen csökkenő élelmiszerárak és a mesterségesen alacsonyan tartott hatósági árak játszottak szerepet. A forint árfolyamának sávját nem lett volna szabad plusz-mínusz 15 százalékra kiszélesíteni, egy plusz-mínusz 8 százalékos sá-vot még elviseltek volna az exportőrök.
Fónagy János (Fidesz), a bizottság alelnöke szerint kitapintható, hogy a kormány érdekelt a magas inflációban, a kiáramlott jövedelmeket akarja így visszavenni. A jegybank ellen folyó hecckampány azt szolgálja, hogy a kormány maga helyett a jegybankot állítsa oda minden hiba eredőjeként.
Márton Attila fideszes képviselő hozzáfűzte: a kormány azért is érdekelt a magas inflációban, mert így tud jelentős összegeket akkumulálni a már előre meghirdetett kormányzati célok megvalósításához, így az autóépítések finanszírozásához. Kuncze Gábor (SZDSZ) leszögezte: a jegybank monetáris politikája megbukott, korrekcióra szorul. A jegybank függetlenségét nem lehet megkérdőjelezni, ám ez nem jelent a gazdaságpolitika céljaitól való általános függetlenséget, húzta alá. Érdekes, hogy a fiskális politika expanziója már két éve tart, ám az MNB csak a választások után, májusban vette észre ezt a költségvetési terjeszkedést. Az új kormány megalakulása után az MNB kamatokat emelt, holott az előző időszakban összesen 2,75 százalékkal mérsékelte az irányadó kamatokat. Később az MNB ismét csökkentett, de az előző szinthez képest kisebb mértékben, közölte. Puch László (MSZP), a bizottság elnöke visszautasította, hogy a kormány a pénzromlás ütemének növelésében lenne érdekelt. Szerinte a mostaninál nagyobb összhangot kell teremteni a kormány, a jegybank és a gazdaság szereplőinek tevékenységében.
