Adómegtakarítás az EU-jog révén

Jövő májustól lehetővé válik a közösségi adójogra való hivatkozás a magyar adózók és az APEH közti jogvitákban. Ez, illetve a magyar adójogszabályok uniós harmonizációs kényszere számos esetben az adózók számára kedvező változáshoz vezethet, különösen az áfa terén, a közösségi előírások ugyanis több tekintetben is enyhébbek, mint a jelenlegi magyarországi szabályok.

Az EU-csatlakozástól kezdve az Európai Bíróság precedensértékű döntéseire már a magyar természetes és jogi személyek is hivatkozhatnak a magyar hatóságok nem EU-konform határozatai vagy gyakorlata elleni bírósági kereseteik során. Érvényes ez az adózásra, s azon belül az uniós harmonizáció által leginkább érintett területen, azaz az áfa esetében is, ahol az igen kiterjedt európai bírósági esetjog (több mint 300 döntés) egyes területeken is költségmegtakarítási lehetőségeket biztosít a mai magyarországi szabályokhoz és gyakorlathoz képest - közölte egy tegnapi sajtórendezvényen Véghelyi Mária, a KPMG Hungária senior adómenedzsere. A kormány az áfatörvény ez év végén esedékes újabb módosítására ígéri az EU-jognak ma még meg nem felelő előírások kiigazítását. Ám ha ez esetleg nem következne be teljeskörűen és minden részletkérdésre kiterjedően - sok mai tagállam szabályai sem teljesen EU-konformak, részben éppen ezért kellett sok ügyben az uniós bíróság értelmezését kérni -, az uniós 6. áfairányelv bizonyos rendelkezései és a hozzá kapcsolódó európai bírósági döntések akkor is elsőbbséget élveznek a magyar szabályokhoz képest a csatlakozástól kezdve.

Ennek megfelelően 2004 májusa után például lehetőség nyílhat az általános forgalmi adó részleges levonására a részben magán-, részben üzleti célú beruházás után, még ha a magyar áfatörvényből esetleg nem kerülne is ki addigra az áfa visszaigénylésének ilyen esetekre vonatkozó teljes körű tilalma.

A jelenlegi magyar szabályok szerint ugyanis ha például egy épületet részben saját magánlakása céljára, részben bérbeadási céllal építtet egy adóalany, akkor semmiféle áfalevonásra nincs lehetősége, míg a 6. áfairányelv és a vonatkozó esetjog egyértelműen kimondja a részleges (az üzleti hasznosítás arányának megfelelő) visszaigénylési lehetőséget. A csatlakozás tehát az áfateher csökkenéséhez vezethet ezen a konkrét részterületen az adózók számára. Szintén az EU-jog nem teljes körű alkalmazása fedezhető fel abban, hogy az üzleti és magáncélra egyaránt használt telefonok számlája esetében nincs lehetősége az adóalanynak, hogy bizonyítsa: nem az APEH által automatikusan alkalmazott 70 százalék az üzleti célú felhasználása aránya (és így az áfa-visszaigénylés alapja), hanem az ennél magasabb. Az átalányjellegű bontás alapértelmezésként való alkalmazását az EU-jog is lehetővé teszi, de az eltérő arány bizonyítására az uniós szabályok szerint lehetőséget kell kapnia az adózónak.