Osztrák városok példáját követik

>> Szerencsés helyzetben lévő polgármesternek vallhatja magát, hiszen olyan város élén áll, amely egyrészt termálvize miatt jelentős turisztikai vonzerővel bír, másrészt Sárvár iparvárosnak is tekinthető, olyan multinacionális cég termel a településen, mint Flextronics. Valóban irigylésre méltó a helyzete?

- Egyrészt igen. A város idegenforgalma határozottan jó, a fürdő minden várakozást felülmúló forgalmat bonyolít, az ipar pedig - elsősorban az elektronikai ágazat - némi megtorpanás után ismét magára talált. Ezen-kívül középüzemeink közül kettő jelenleg is bővítést hajt végre, új üzemcsarnokokat épít. A közelmúltban pedig új vállalkozás, egy baromfi-feldolgozó telepedett le Sárváron, amely 250 dolgozónak adott munkát. Gazdaságilag rendkívül erős város vagyunk.

>> Mi a történet másik oldala?

- Nem mondható el ugyanez a a település önkormányzatáról. Minket is utolért az adóerő-képesség alapján történő súlyos elvonás, továbbá csaknem 160 millió forint hiányzik a közalkalmazotti béremeléshez. Ha ez utóbbira a szükséges központi forrást nem kapjuk meg, úgy e két elvonás miatt összesen 450 millió forinttal csökken a város pénze. Ez az összeg a közcélú befektetéseknél, utak építésénél s egyéb infrastrukturális beruházásoknál hiányzik majd, tehát olyan területeken, amelyek az eddigi dinamikus fejlődés folytonosságát biztosíthatnák. E pénzek nélkül a fejlődésünk nyilvánvalóan lassulni fog.

>> Milyen megoldásokat találtak?

- Egyelőre felfüggesztettük például a vadkerti idegenforgalmi területet feltáró út megépítését, amely csaknem 20 milliárd forintnyi magántőkés beruházást nehezíthet vagy akár lehetetlenné is teheti a szálloda- és egyéb hasonló jellegű beruházásokat. Ugyanakkor nem tudunk indirekt támogatást biztosítani a gazdaságunknak, amikor mondjuk járdát kellene építenünk vagy utat javítanunk. Üzemeinknek így nemhogy adókedvezményt nem leszünk képesek biztosítani, de arra kényszerülhet az önkormányzat, hogy differenciáltan bevezesse az ingatlanadót.

>> Az elmúlt években nyilván mindent elkövettek annak érdekében, hogy minél több befektetőt vonzzon a település. Volt-e, van-e külön stratégiájuk a cégek letelepítésére, mely ágazatokat részesítették előnyben, illetve hol tart ma ez a program?

- Nálunk az ipartelepítés nagyrészt befejeződött, mostanra mintegy 50 kilométeres térség munkaerőbázisát merítettük ki. Pillanatnyi stratégiánk a meglévő munkahelyek megőrzése. Ezen átalakításhoz azonban rendkívül szerény anyagi eszközök állnak rendelkezésünkre. A további jelentősebb tőkebevonásokat már nem az ipar, hanem a gyógyturizmus területére tervezzük, erre minden esélyünk megvan. E téren meglehetősen erőteljes előkészítő munkát folytatunk. Meg kell teremteni azt a városrendezési s jogi helyzetet, amelynek keretében kialakulhat a város korszerű idegenforgalmi szerkezete. E városrendezési terv várhatóan az év végére elkészül, azt követően tudunk majd jelentősebb beruházásokra építési engedélyeket adni. Ugyanakkor jelenleg is folytatunk tárgyalásokat befektetőkkel.

>> Az ipartelepítés nyilván nem zavarhatta, zavarhatja a termálturizmust. Hogyan tudták elkülöníteni e két területet egymástól?

- E téren javult a helyzetünk az elmúlt időszakban, ugyanis egy állati fehérjét feldolgozó cég beszüntette tevékenységét a településen, amely eddig zavarta a termálturizmust. A korszerű ipartelepítés pedig a város északi és nyugati részén történt, míg az idegenforgalmi fejlesztések a déli városrészen valósultak meg, ahol a folyók, a tavak és az erdők vannak.

>> A közelmúltban is jelentős termálberuházás zajlott - az ország jó néhány településéhez hasonlóan - a városban, menynyire érdemes ma a turizmusba akkora pénzeket invesztálni, mint amekkora nagyságú beruházások e területen megindultak?

- A sárvári az ország legnagyobb termálberuházása volt, bruttó 5 milliárd forintos költségével, s tavaly decemberre készült el az új fürdő. E területen tovább kell folytatnunk a fejlesztéseket, bár saját források jelenleg nem állnak rendelkezésünkre. Meg kell várnunk, amíg a termál a továbblépéshez szükséges pénzeket képes lesz kitermelni, de mindez évekkel eltolhatja a korábban eltervezett ütemezést. Az új gyógyfürdőnk várhatóan az idei második fél évben már nullszaldós lesz, s a következő néhány évben a működtetést és a hiteltörlesztést is képes lesz saját erőből finanszírozni.

>> A turistaforgalom kezeléséhez mennyire kiépített a település infrastruktúrája, akár az úthálózata vagy éppen a csatornázottsága?

- E téren még nagyon sok a teendőnk. Számunkra a mércét az osztrák fürdővárosok színvonala jelenti. A fürdőnkkel, annak színvonalával már egyenrangúak vagyunk velük, viszont az infrastruktúra területén még várat magára e felzárkózás. Sárvár csatornázottsága 60-70 százalékos. E munkákat az idén is folytatjuk, állami támogatás nélkül, kis lépesekkel, saját társaságunkkal, hogy minél olcsóbb legyen. Az úthálózatunkról elmondható, hogy a 84-es Sárvárt elkerülő szakasza állami beruházásban megvalósul, ez jövőre elkészül. Ugyanakkor a 88-as közlekedési utat a 84-essel öszszekötő szakasz - amely a Széchenyi plusz programjában szerepelt - megépítése kérdésessé vált. Ha ez nem épül meg, nem lesz teljes a Sárvárt elkerülő körgyűrű.

>> Nem ez az első ciklus, amelyet polgármesterként él meg Sárváron. Minek köszönheti, hogy ismételten újraválasztották? Egyáltalán mely párt embere vagy támogatottja?

- Széles körű polgári összefogás nyomán immár három cikluson keresztül én vagyok Sárvár polgármestere. Az itteni összefogás sajátossága, hogy abban a liberális oldalt megjelenítve az SZDSZ is benne van. Megjegyzem, egy ekkora településen nem feltétlenül a pártpolitikai szempontok dominálnak, hanem sokkal inkább a patriotizmus.