Erősödő verseny a borpiacon
A tengerentúli borászati cégek erőteljes marketingkampányára, és az onnan származó termékek importjának növekedésére számítanak hazai szakértők az uniós csatlakozás után, mivel a 60-70 százalékos magyar vámokat a könnyebb bejutást lehetővé tévő, 19 százalékos átlagos uniós vám váltja fel. Elsősorban az USA-beli, a chilei, a brazil, az argentin, az ausztrál és a dél-afrikai borok piacra jutási esélye nőhet, e nedűk ma általában 800-1000 forint közötti, vagy e feletti palackonkénti áron kaphatók a hazai üzletekben.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) statisztikái szerint tavaly az USA-ból 127, Chiléből 255, Argentínából 34, Brazíliából pedig mindössze egyetlen hektoliter bor érkezett az országba, vagyis e termékek a magyar piacon még nem képviseltek meghatározó részarányt. Intő jel lehet viszont, hogy például Brazília esetében és a literenkénti ár 0,67 dollár volt, ami a csatlakozás utáni vámcsökkenés miatt további behozatalt alapozhat meg. A HNT mindenesetre a valószínűsíthető importbővülés ellenére is úgy ítéli meg, hogy a hazai borgazdaság az eddigi 4-4,5 millió hektoliteres éves bormennyiséget uniós tagként is képes lesz előállítani, amelyből 3-3,5 millió itthon, egymillió pedig a külpiacokon kelhet el.
Bár a teljes jogú tagság elnyerésével az uniós borok "behozatali" lehetősége korlátlanná válik, árudömpingre nem kell számítani. Ennek oka, hogy az EU-s szállítók eddig sem használták ki azokat a vámmentes importkontingenseket, amelyeket Magyarország a csatlakozási felkészülés részét képező, kétoldalú liberalizációs delmi megállapodásokkal megnyitott.
A magyar borok szintén kereskedelmi megkötöttségek nélkül lesznek értékesíthetők az EU-ban, és az uniós piacszabályozási intézkedések már a belépés pillanatától száz százalékban kiterjednek Magyarországra is. Idetartozik a szőlőmust-felhasználás, a magántárolás, a lepárlás és az export támogatása, amelyekkel az unió túltermelés esetén az asztali borok értékesítési viszonyait igyekszik stabilizálni. A piaci intézkedések azonban nem képviselnek jelentős részarányt a borgazdaságnak nyújtott összes uniós dotáción belül. Az exportszubvenciók például a 2000-2001-es gazdasági évben csak 3 százalékot, a magántárolási támogatások 4 százalékot tettek ki, miközben a szerkezetátalakító ültetvénytelepítési pénzek 33 százalékkal részesedtek.
Az unióban szintén jelentős, 30 százalék körüli a lepárlási dotációk szerepe, de ezek nemcsak a borfeleslegek kezelését célzó (krízis)intézkedéseket, hanem a borászati melléktermékek kötelező lepárlási támogatásait is magukba foglalják. Utóbbi beavatkozás célja, hogy a melléktermékek (alapvetően a seprő és a törköly) túlzott kipréselésével ne készüljenek gyenge minőségű borok. Az újrahasznosítást megakadályozó kötelező lepárlás szakértők szerint hathatós szerepet játszhat a magyarországi borhamisítás viszszaszorításában is.
Teljes jogú tagként az EU általánosságban arra kötelezné a magyar borászokat, hogy minden mellékterméküket pároltassák le. A beszállított termékek alkoholtartalmának el kell érnie az előállított borban mért alkoholtartalom 10 százalékát. Ha ez kevesebb lenne, a különbözetet az elkészített borból kellene pótolni. Az EU a kötelező lepárlásnál a gazdáknak csupán az önköltséget téríti meg. A leadást viszont csak azoktól követeli meg, akik évente 25 hektoliternél több bort állítanak elő. A kormány ugyanakkor a belépés után el kívánja érni, hogy e határ Magyarország esetében évi 40 hektóra nőjön. Így az ennél kevesebb bort készítő gazdák más (megsemmisítési) módszert is választhatnának. Emellett megmaradna az esélyük arra, hogy saját célra továbbra is törkölypálinkát állíthassanak elő. A 40 hektónál többet termelők viszont a kötelező beszállítás miatt ettől elesnének. Az ő törkölyükből a lepárlók készíthetnének pálinkát, és értékesíthetnék azt uniós támogatással a piacon.
A felmérések szerint Magyarországon évi 250-270 ezer hektoliter seprőt és 55-60 ezer tonna törkölyt kellene kötelezően lepárolni. A folyékony seprő feldolgozása nem okozna gondot, a szilárd törkölyt viszont ma csak egyetlen cég, a kunfehértói Aranykapu Rt. tudja lepárolni, és a szükséges kapacitás 40-50 százaléka itt is hiányzik. Szakértők szerint hatékonysági okokból az rt. továbbfejlesztése lenne a legjobb megoldás, de ekkor a törkölynél "lepárlómonopólium" jönne létre. Az ügyben a közeljövőben hoz döntést az agrártárca vezetése.
Utólag teremtenénk újratelepítési jogot
Munkatársunktól
A bortörvény módosításával igyekszik Magyarország a csatlakozás utánra szóló újratelepítési jogot szerezni 10-15 ezer hektár olyan szőlőültetvényre, amelyet a gazdák az elmúlt 5-8 évben vágtak ki. A ma meglévő, 92 ezer hektár terület viszont biztosan újratelepíthető lesz, bár a szerkezetátalakítás címén igénybe vehető uniós támogatás nem éri majd el az idei hazai dotációs szintet.
Magyarország azokra a szőlőterületekre akar újratelepítési jogot szerezni, amelyeket engedélyezett módon vágtak ki a gazdálkodók. Ezért az FVM módosítási javaslatot készített a bortörvényhez. Szakértők szerint ma 10-15 ezer hektár volt ültetvényről lelhetők fel dokumentumok arról, hogy azokat a tulajdonosok igazoltan vonták ki a termelésből, bár a kivágás ennél nagyobb mértékű volt.
Az ügy azért lehet jelentős, mert az EU általában tiltja az új szőlőültetvények létrehozását, de a belépés után is elismeri a korábbi nemzeti szabályozás alapján keletkezett újratelepítési jogokat. Magyarországon azonban eddig nem voltak olyan jogszabályi előírások, amelyek újratelepítési jogosítványt adtak volna. Ezért lenne most szükség a bortörvényi korrekcióra.
Szakértők ugyanakkor a módosítási terveket ma már aggályosnak tartják, mert szerintük ezeket Magyarországnak a tagfelvételről döntő koppenhágai EU-csúcs előtt kellett volna végrehajtania. Ma az elképzelések az újratelepítési ambíciók utólagos igazolásaként tűnhetnek fel, ezért azokkal szemben Brüsszel várhatóan kifogást emel. Egyelőre arról is megoszlanak a vélemények, hogy szükség van-e a hazai szőlőterület növelésére. Több szakértő szerint a jelenlegi, 92 ezer hektárnyi ültetvény is sok, és hosszabb távon csak mintegy 70 ezer hektár intenzíven művelt, jó minőségű szőlőre lesz szükség.
Biztosra vehető mindenesetre, hogy a 92 ezer hektárnyi ültetvény megőrizhető lesz. Az újratelepítésekhez az unió szerkezetátalakítás címén hektáronként 7 ezer euró (mintegy 1,7 millió forintos) támogatást nyújt, amely évente a teljes terület 1,5 százalékára (nálunk 1400-1500 hektárra) vehető igénybe. Ennél nagyobb ütemnél az EU hozzájárul ahhoz, hogy a többlettelepítéseket nemzeti forrásokból magunk finanszírozzuk, szintén 1,7 milliós hektáronkénti átlagdotációval. Ez az esetek többségében az ideinél kevesebb állami támogatást jelentene, mivel az FVM most a beruházási költségek 50 százalékát állja. Így a jövő évtől kisebb dotációs szinttel számolhat az, aki a telepítést 3,4 millió forintnál drágábban tudja megvalósítani.
Magyarország nemzeti hatáskörben dönthet arról is, hogy a szőlőterületek egy részét - uniós támogatás mellett - végleg kivonja a termelésből. Ez szakértők szerint leginkább a kedvezőtlen adottságú borvidékeken jöhet számításba. A minimális ültetvényméretnek el kell érnie az ezer négyzetmétert. Az EU a korábbi hozamoktól függően 4,3-12,3 ezer eurós kompenzációt nyújt hektáronként, de fontos szabályként előírja, hogy a támogatással kivont területeket a tagállamok később nem telepíthetik újra.
Minőségjavulásra számítanak
Gazda Albert
A jó minőségű borokat készítő pincészeteknek előrelépést, a tömegbortermelők számára gondokat hozhatnak az európai uniós csatlakozással változó körülmények - összegezhető a ma sikeres pincészeteket vezető szakemberek véleménye. Egyetértenek abban is, hogy mielőbb be kellene vezetni a még nem is véglegesített eredetvédelmi rendszert.
A különlegessége okán - itt készítik a világ egyik legnemesebb, teljesen egyedi karakterű édes borát - különleges helyzetű Tokaj-Hegyalján abban bíznak, hogy az integráció következtében egyszerűsödő adminisztrációs terhek könnyebb jelenlétet biztosítanak Nyugat-Európában. Bacsó András, a százhektáros Tokaj-Oremus pincészet ügyvezetője reméli, hogy a változás felgyorsíthatja a folyamatot, amelynek keretében a legjobb hegyaljaiak már ma is nagy nyugati kereskedőházak segítségével adják el termékeiket a világpiacon. A tokaji borok misztikus múltjuk ellenére ma még nem eléggé ismertek és elismertek. Bacsó András ezért tartaná szerencsésnek, ha a termelők mellett a régió és Magyarország is határozott marketingtevékenységbe kezdene. A Tokaj-Oremus ügyvezetője azt is állítja, hogy Hegyalja "lokomotívként" húzhatja magával a többi, jó bort termő borvidéket is. Szerinte ugyanakkor már rég újra kellett volna gondolni a kutatási és oktatási háttér megreformálását éppúgy, mint a minőségvédelmi szabályozást.
Kamocsay Ákos, az évente tízmillió palackos forgalmával nagy pincészetnek számító Hilltop Neszmély Rt. főborásza a várhatóan nagy mennyiségben beáramló olcsó borok miatt nagy versennyel számol. De azzal is, hogy a honi fogyasztókban van annyi "sovinizmus vagy patriotizmus", hogy két olcsó, de jó bor közül a magyart vegyék le a polcról. Így azok eshetnek ki a játékból, akik silány minőséggel próbálták letarolni a hazai piacot. Kamocsay elmondta, amikor a cég a 90-es évek elején megjelent Nagy-Britanniában, tapasztalhatták: Európában nagy az érdeklődés. Ekkor kellett volna nagyszabású kampánnyal megismertetni a nyugati világot borainkkal - állítja -, ám a pillanat elillant. Most új esély kínálkozik, hiszen a csatlakozás ténye révén ismét érdekes lehet Magyarország. Ha ezt a sanszot sem használjuk ki egy marketinghadjárattal, később már nem sokra jutunk - fogalmazott a főborász.
A szabályozási és a technoló-giai minimum azt eredményezheti, hogy azok maradnak versenyben, akik a minőség, a költség és az ár hármas egyensúlyát tartani tudják, ami kedvez a minőség javulásának - szögezte le Debreczeni Pál. A kétszáz hektáros Vylyan pincészet tulajdonosa úgy látja, ha a piac jó termék készítésére kényszeríti a termelőket, ha az állam rábírja apparátusát, hogy betartsa és betartassa az érvényes szabályokat, és ha az eredetvédelmi rendszer is "belép", a kezdeti nehézségek ellenére a borágazat életképes része jól járhat.
Az egri Gál Tibor - területei a száz hektárhoz közelítenek - az eredetvédelem megoldatlanságában lát gondot, "amelynek fontossága iránt a politika - legyen jobb- vagy baloldali - teljesen érzéketlen". Gál Tibor azt mondja, a magyar borlobbi a csatlakozási tárgyalások kapcsán rossz utat választott, így hazánk kedvezőtlen zónabesorolást kapott. A C I/b-ben lehetőség van a cukrozásra és a savazásra, ami "rossz üzenet a piacnak". Gál Tibor problematikusnak tartja, hogy a magyar borászatok többsége nincs felkészülve a környezetvédelmi és élelmiszer-egészségügyi feltételek teljesítésére. Az egri borász ugyanakkor kedvezőbb exportfeltételeket vár, így a magyar borok egyszerűbben eljuthatnak a közép- és kelet-európai piacokra, amelyeken lenne esélyük sikerekre.
