Fontos az ipar és a kereskedelem

>> Nagykáta azzal büszkélkedhet, hogy tavaly elnyerte a legjobb településfejlesztési programok dubai nemzetközi díját. Mivel érdemelték ki ezt az elismerést?

- Nagykátának alaposan átgondolt és jól kidolgozott településfejlesztési programot kellett készítenie, hiszen a rendszerváltáskor a város a Pest megyei települések közül a leghátrányosabb helyzetben lévők közé tartozott. Az infrastruktúra szempontjából jóformán csak áram és víz volt a városban. Ebből adódóan az egyik fontos cél a város teljes infrastruktúrájának kiépítése volt. A gázszolgáltatás, a telekommunikáció területén teljes körű fejlesztést hajtottunk végre, kihasználva azokat az előnyöket, amelyeket a rendszerváltás utáni jogszabályváltozások tettek lehetővé. Ezt a feladatot másképpen oldottuk meg, mint a többi település, és később még profitálhattunk is ebből.

>> Mi volt ez a megoldás?

- Részvénytársaságokat hoztunk létre. Ezekbe az önkormányzati és lakossági hozzájárulások városi részvény formájában kerültek be. Később a város tulajdonrészét különböző beruházásokra fordítottuk. Ebből épült meg a termálstrand, amely mintegy százezer látogatót vonz évente.

>> A telefon és a gáz bevezetése volt tehát az első nagy lépés. Melyek voltak a további beruházások?

- Kialakítottunk egy ipari területet, ahová öt évvel ezelőtt betelepült a most 600 főt foglalkoztató, elektronikai cikkeket gyártó Clarion. A gyár mellett a további területek teljes infrastruktúrával kiépítve várják a környezetet nem károsító beruházásokat. A zöldmezős beruházást kínáló helyszín mellett a felszámolt, magántulajdonban lévő telefongyár telephelye is befektetőkre vár.

>> Milyen lehetőségeket kínál a város az idegenforgalomban?

- A gyógyvízre épült strand mellett van egy 30 hektáros terület, ahová befektetőket várunk a termálfürdőhöz kapcsolódó szálloda, esetleg gyógyszálló, sportcentrum, wellnessközpont megvalósításához. Az idegenforgalmi fejlesztésekhez is jó adottságai vannak a városnak. Érvényes ez a lovas- és vadászturizmusra is. A város körüli Tápió-Hajta természetvédelmi terület is erősíti ezen törekvésünket.

>> A lakosság érzékeli a fejlődést?

- A városfejlesztési koncepció fontos eleme volt a lehetőségek megteremtése a kereskedelem és a szolgáltatások fejlődéséhez. Most építettük újjá a városi piacot, részben önkormányzati forrásból, részben magántőkéből, valamint pályázati pénzekből. Az EU-s normáknak megfelelő, modern piac 1,5 hektáron kapott helyet. A több száz kereskedő számára fedett és fedetlen elárusítóhelyeket alakítottunk ki. 15 millió forint saját befektetéssel több mint 500 milliós beruházás jöhetett létre. Épül a főutca harmadik kereskedelmi épületegyüttese. Ennek külső megjelenését is az önkormányzat határozta meg, ugyanis a város képét a múlt század elején épült bazársor stílusjegyeit tükrözve alakítjuk és tervezzük a továbbiakban is. Ennek erősítésére színdinamikai tervet is készíttettünk Nemcsics Antal professzor úrral, aki ennek a szakmának a nemzetközileg elismert tudósa. A városba látogatóknak fel is tűnnek az új, illetve felújított épületegyüttesek egymással harmonizáló színei.

>> Melyek a város további tervei?

- Fontosnak tartjuk az infrastruktúra további fejlesztését. Folyamatosan pályázunk, mert a várost csatornázni kell. A szilárd hulladék kezelésének megoldására csatlakoztunk a Duna-Tisza közi nagyrégiós beruházáshoz. Kell foglalkoznunk a csapadékvíz-elvezetéssel is, valamint az úthálózat fejlesztésével. A "szép kisváros" programunk következő feladata a település közlekedési csomópontjának rendbetétele. Ehhez a MÁV-val és a Volánnal szeretnénk közösen pályázni, folytatva azt a városfejlesztési gyakorlatunkat, amely az együttműködésen alapul. Tudom, hogy a tárgyi fejlesztések mellett egy város fejlődésének legfontosabb mozgatóereje az ott élő emberek tenni akarása. A minőségi szolgáltatások nyújtása, a civil kezdeményezések támogatása segítheti azt, hogy az emberek jól érezzék magukat, szeressék lakóhelyüket, hiszen a város lelke, a fejlődés záloga, valahol mégiscsak ebben van.