Jogerősen felmentették Tocsik Mártát

Tocsik Márta nem követte el a vád tárgyává tett bűncselekményt - hangzott el a hetedik éve húzódó büntetőügy ítélethirdetésén a Legfelsőbb Bíróságon (LB). Az LB felmentette a jogásznőt a különösen nagy kárt okozó csalás vádja alól. Visszakaphatja az eljárás kezdetén lefoglalt vagyonát is. Ugyancsak felmentették Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. egykori vezető jogászát. Szokai Imrét, a privatizációs társaság volt elnökét a - szándékosan elkövethető - hűtlen kezelés helyett hanyag kezelés vétségében találták bűnösnek. Első fokon kiszabott négy és fél éves, letöltendő szabadságvesztését egy év hat hónapi - két esztendőre felfüggesztett - fogházra változtatták és előzetesen mentesítették a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Az ÁPV Rt. további három megvádolt igazgatósági tagját egy-másfél év felfüggesztett fogházbüntetésre ítélték, szintén előzetes mentesítésben részesítvén őket. Boldvai László szocialista politikus és Budai György, a szabad demokratákhoz közel álló üzletember ügyében az első fokon hozott felmentő ítéletet helybenhagyta.

Az LB ítéletének indokolásában elsősorban annak vizsgálatát emelte ki, milyen cselekmények miatt emelt vádat az ügyészség. Tocsik és Liszkai 1997 novemberében azért került a bíróság elé, mert megtévesztette a privatizációs társaság döntéshozóit, és a jogásznő érdemi munka nélkül jutott a 804 millió forintos sikerdíjhoz. Az ÁPV Rt. vezetőire a hanyag kezelést rótták, mondván, kellő körültekintés nélkül bízták meg Tocsikot. A Fővárosi Bíróság felmentette a vádlottakat. Másodfokon - az LB előtt - a Legfőbb Ügyészség képviselője azt állította, Tocsik Márta azzal is csalt, hogy fiktív megtakarításokat könyvelt el. Az LB az ügyészi indítványt megengedhetetlen vádkiterjesztésnek minősítette, és megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezve az elsőfokú döntést, új eljárást rendelt el. Ebben az elsőfokú bíróság hűtlen kezelés miatt ítélte el Szokait és bűnsegédként Tocsikot, valamint Liszkait.

Az LB az ügyben indított polgári per ítéletére - amely szerint az ÁPV Rt. és a jogásznő közötti szerződések jogszabályba nem, legfeljebb a jó erkölcsbe ütköznek - is figyelemmel azt vizsgálta, csalt-e a szerződések kapcsán Tocsik. Megállapította, hogy nem tévesztette meg az ÁPV Rt.-t. Mivel sikerorientált díjazást kötöttek ki, így a megbízó számára a munka mennyisége közömbös, csak az eredménye számít. A privatizációs társaságot számára közömbös tényekkel nem lehetett megtéveszteni - szögezte le az LB.

Az ÁPV Rt. vezetőivel kapcsolatban kifejtette: a testületi döntésért felelősséggel tartoznak. Vizsgálniuk kellett volna, hogy a saját szervezetük elvégezhette volna-e a munkát, vagy sem, és ennek tükrében dönteniük külső személy megbízásáról. Ezt elmulasztották, gondatlanságukkal vagyoni hátrányt okozva a társaságnak. A Tocsikra bízott feladatot az rt. bármely jogásza elvégezhette volna - vélekedett az LB.

Az ügy pikáns politikai szála, hogy az akkori kormánypártokkal kapcsolatban álló Boldvai és Budai fenyegetésére az általuk megjelölt cégeknek 343 millió forintot utalt át a sikerdíjából a jogásznő. Tocsik 1996. októberi kihallgatása során tett rájuk nézve terhelő vallomást, amit utóbb visszavont. Budait és Boldvait befolyással üzérkedés miatt első fokon elítélték. A megismételt eljárásban az ügyészség zsarolással vádolta meg őket. E súlyosabb vád alól viszont felmentést nyertek. Ezt az ítéletet erősítette meg az LB, rámutatva: nem zsarolták Tocsikot.