Képzési reformot sürgetnek

Az európai szakképzési modellek kellőképpen gyakorlatorientáltak, és vannak annyira rugalmasak, hogy az ottani munkaerőpiaci igényeket lekövessék. Mindez nem mondható el a hazai szakképzési rendszerről.

A gazdálkodók kifogásolják egyebek közt azt, hogy a magyar szakképzés túlzottan elméletorientált, s a gyakorlati képzési idő drasztikusan lerövidült. Németországban például a szakmunkástanulók hozzávetőleg háromszor annyi időt töltenek a gyakorlati ismeretek megszerzésével, mint a magyarok - mondta Bihall Tamás a szakképző iskolák igazgatóinak fórumán. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési és oktatási kollégiumának elnöke hangsúlyozta: a hazai gazdaság szereplői fordulatot várnak a munkaerő-utánpótlás terén, ugyanis a fiatal, szakképzett munkaerő krónikus hiánya Magyarország gazdasági fejlődését akadályozza. A magyar vállalatok versenyképességét veszélyezteti, hogy becslések szerint 100 ezer fizikai dolgozó hiányzik a munkaerőpiacról - tette hozzá.

A kamarák ezért azt akarják elérni, hogy a gazdaság igényeihez közelítsen a szakképzés. Ehhez az is szükséges, hogy a jelenleginél elterjedtebbé váljon a tanulószerződés, és szorgalmazzák, hogy az elszámolható tanulószerződéses juttatásokat emeljék fel a minimálbér 50 százalékára. Ezzel ugyanis a gazdálkodók érdekeltebbé válnának a tanulók alkalmazásában. Eredményként értékelik, hogy a parlament már tárgyalja a szakképzési törvény tervezetét, amely megerősíti a tanulószerződés intézményét, és a kamarai közjogi feladatokat bővíti.

A gyakorlatorientált szakmák elvesztették népszerűségüket, az iskolák által nyújtott képzéseket a divat befolyásolja és nem a valós igények - hangoztatta a fórumon Takács János, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, az Elektrolux vezérigazgatója.