Berlusconi újra magára haragítja az uniót
Törökországot föl kellene venni az EU-ba - jelentette ki ankarai látogatásán Silvio Berlusconi. Szerinte Fehéroroszország, Ukrajna és Oroszország is EU-taggá válhatna; korábban már állást foglalt Izrael felvétele mellett. Az olasz kormányfő, akinek országa július elsejétől fél évre átveszi az EU soros elnöki tisztségét, s maga ennélfogva e hat hónap alatt személyében jeleníti majd meg a közösséget, azzal indokolta meg szokatlan ötletét, hogy "Európa csak így tudna ellensúlyt képezni az USA-val szemben".
Az EU vezető személyiségei körében eddig meg nem kérdőjelezett konszenzus uralkodott arról, hogy mik legyenek a közösség földrajzi kiterjesztésének ösztönzői s egyben feltételei is. Közéjük tartozik a demokratikus berendezkedés, a piacgazdasági státus, a gazdasági kompatibilitás, a külpolitikai érdekek harmóniája. A Berlusconi által felsorolt országok szinte egyike sem felel meg legalább egy kritériumnak. Szavai - egyelőre csak a véleményformáló sajtóban - viszszatetszést szültek; különösen brit orgánumok vetik föl, hogy egyáltalán alkalmas-e Berlusconi Európa irányítására, nem utolsósorban ellenérvként említve az olasz kormányfő milanói korrupciós perét, ott elhangzott terjedelmes tanúvallomását, amelyben megpróbálta maga mellé lerántani hazai politikai ellenfelét, Romano Prodi bizottsági elnököt; felróják neki, hogy két év alatt sem tudta megoldani a kormányfővé választásakor fölmerült összeférhetetlenségi problémákat.
A Financial Times szerint a következő fél év a transzatlanti kapcsolatok helyreállítása és az új EU-alkotmány elfogadása miatt különösen kritikus lesz, s mindezt csak nehezítheti, ha olyan személy szabja meg a napirendet és elnököl az üléseken, aki még a bizottsági elnökkel sem tud szót érteni. A The Economist úgy véli, "az olasz miniszterelnök nem az az ember, aki az EU nevében beszélhet".
