Januártól 25 százalékos áfát kell fizetni az építési telkek után, amelyek az idén még áfamentes besorolást élveznek - derül ki a 2004-re szóló adókoncepcióból. A törvényjavaslat egy uniós irányelvre hivatkozva veszi ki a tárgyiadó-mentes körből az építési telket. Az indoklás szerint a normál áfakulcsba sorolás azért is célszerű, mert ezzel az építési telek hasonló adóterhet visel majd, mint a lakóingatlan befejezés előtti és befejezést követő első értékesítésénél az adóköteles felépítmény.

Újabb csapást jelenthet a lakásépítési piacra az építési telekre kirótt áfa - fogalmazott a Világgazdaságnak Böröczffy István, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) alelnöke, a Bau-Ingenieur Kft. ügyvezető igazgatója.

Hozzátette: tavalyhoz képest az idén már csökkent a kereslet az új lakások iránt, s ez a tendencia jövőre fokozódhat. A telek drágulása a lakásárakat is növelheti, hiszen az építési vállalkozók az áfát nem tudják "lenyelni", kénytelenek lesznek továbbhárítani azt. A drágulás mértéke függhet attól, egy-egy telken hány lakás épül. Várható, hogy ez a kisebb tőkével rendelkező vásárlók lakáshoz jutási esélyeit tovább rontja.

Átgondolatlannak tartja a tervezetet Salamon Adorján, a Biggeorge's International ingatlancég tulajdonos-vezetője, a Magyar Ingatlanszövetség szakmai bizottságának tagja is, aki szerint hivatalos konzultáció még nem volt a kormányzattal. Úgy látja, főleg a családi házas telekparcelláknál lehet jelentős változás, mert elméletileg rá kellene tenni az áfát az eladási árra, ám az így megemelt árat aligha fogadja el a piac. Ebből következően ha eddig 10 millióért kínáltak egy telket, akkor januártól 8+2 millióért kell ezt megtenni, vagyis az eladó értékesítési haszna csökken. Ugyanez játszódhat le az új lakásoknál is, ott viszont főleg a vállalkozók értékesítéshez mért hasznából venne el a kormányzat. A vállalkozói lakásépítéseknél a fejlesztő értékesítési haszna általában 10-20 százalék között van, s ez mérséklődne 8-12 százalékkal.