Átmeneteileg gyorsuló infláció, kamatcsökkentés csak jövőre

A Reuters által megkérdezett elemzők továbbra is a tervezettnél nagyobb államháztartási hiányt jósolnak és felfelé módosították előrejelzéseiket a folyó fizetési mérleg deficitjére is - derül ki az MTI-hez csütörtökön eljuttatott felmérésből.

A Reuters októberi felmérésének eredményei szerint az elemzők hitelt adnak a jegybanki előrejelzésnek, hogy átmeneti lesz az infláció jövő évi emelkedése. Az elemzők szerint a forint és az állampapírok a hét eleji zuhanás után az év végére lassan visszaerősödnek, de a Nemzeti Bank a jövő év elejénél előbb nem csökkenti kamatait.

Az októberi felmérésben az elemzők először adtak előrejelzéseket a 2005 végi inflációs szintre, miután a jövő évi adótervek nyomán megélénkült a piaci érdeklődés a hosszú távú trend iránt. A konszenzus szerint a piacok hitelt adnak annak a várakozásnak, hogy a jövő évi áremelkedések nem vezetnek majd tartósan magasabb inflációhoz.

A konszenzusok szerint 2005 decemberére 3,6 százalékra csökkenhet az infláció a 2004 végére várt 5,5 százalékról, ami megegyezik a jegybank jelenlegi fő céljával.

Mindez azt jelenti, hogy kétéves emelkedés után az infláció visszatérhet a sokéves csökkenő trendhez, közelebb kerülve az euró bevezetéséhez szükséges három százalék alatti szinthez. Tavaly decemberben 4,8 százalék volt az infláció, a múlt hónapban 4,7 százalék, de decemberre már 5,1 százalékot vár a piac.

Bár az inflációcsökkenés folytatódhat, az elemzők szerint a költségvetés bizonytalanságai továbbra is megkérdőjelezik a 2008-as euró cél hitelességét.

Amellett, hogy a magas állami költekezés az inflációra is nyomást gyakorolhat, az euró bevezetésének az államháztartás hiányának a GDP 3 százaléka alá csökkentése is feltétele. Az elemzők szerint azonban a hiány idén is, jövőre is magasabb lesz a kormányzati tervnél: erre az évre 5,5 százalékos hiányt vetít előre a konszenzus a 3,8 százalékos tervvel szemben, jövőre pedig 3,8 százalék helyett 4,3 százalékot.

Nyolc elemzőből öt szerint reális cél, hogy Magyarország még 2004-ben csatlakozzon az euró előszobájaként számon tartott európai árfolyam mechanizmushoz (ERM-2), két elemző inkább 2005-öt jósolt, egy szerint pedig 2004-2005 fordulóján történhet a csatlakozás.

Az elemzői konszenzus a csatlakozási középárfolyamra 252,25 forint az euró ellen, 2,75 forinttal erősebb, mint az egy hónapja előre jelzett szint.

A forint és az állampapírok e heti gyengélkedését az elemzők nem tartják tartósnak. A forint, miután a hét elején 258-ig zuhant, a hét közepére 256 közelébe erősödött. Az elemzők szerint az erősödés a hetekben folytatódik: november végén 254 körül lehet a forint, az év végén 252 körül, a jövő év végén pedig 250 környékén.

A hároméves államkötvényhozam 8,18 százalékról az év végére 7,8 százalékra eshet, a tízéves pedig 7,11 százalékról 6,8 százalékra.

Lassú gazdasági élénkülés várható az elemzők szerint: a 2,4 százalékos második negyedévi hatéves mélypont után lassú ütemben megkezdődik a gazdasági növekedés élénkülése.

A harmadik negyedévre 2,8 százalékos éves szintű növekedést jelez előre a konszenzus, 2003 egészére is 2,8 százalékot, 2004-re pedig 3,2 százalékot. Mindezek a jegybank óvatos becsléseihez állnak közel, és alatta maradnak a kormányzat optimistább feltevéseinek.

A külső egyensúlyra vonatkozó elemzői előrejelzések októberben tovább romlottak, annak ellenére, hogy a növekedés némi gyorsulására számítanak. Erre az évre 4,5 milliárd euró folyó fizetési mérleg hiányt vár a piac - a GDP több, mint hat százalékát -, 350 millió euróval többet, mint egy hónapja, a jövő évre pedig 400 millió euróval emelkedett a konszenzus, 4,4 milliárd euróra. (MTI)