Kultúrára csak öt százalék jut

Kultúrára az európai uniós háztartások - Franciaország és Portugália nélkül - kiadásaik kevesebb mint 5 százalékát, 940 PPS-t (purchasing power standards), tényleges vásárlóértékre átszámított eurót fordították a kilencvenes évek végén.

Az Európai Unió statisztikai hivatal, az Eurostat számításai alapján a Központi Statisztikai Hivatal által készített összesítése szerint az átlagosnak 1,7-szeresét, 1.600 PPS-t költik művelődésre Luxemburgban, másfélszeresét, 1.300-1.400 PPS-t költik művelődésre a dánok, az angolok, hollandok, svédek és 66-71 százalékát a görögök és a spanyolok.

A tagországok háztartásainak kiadásaiból a művelődésre fordított hányad 6 százalék fölötti Svédországban, és Dániában, 5,5 százalék körüli Finnországban, Hollandiában, Németországban, és jóval az átlag alatti Luxemburgban, Olaszországban, Görögországban.

A magyar háztartások kulturális kiadásainak aránya hasonló a német, a holland és a finn mutatóhoz.

A kultúrára fordított összeg 44 százalékát az unióban szórakoztatóelektronikára, számítógépre, kulturális cikkekre és a szolgáltatóknak fizetett előfizetési és kapcsolattartási díjakra, 31 százalékát könyvre, sajtótermékekre, 14 százalékát hobbifelszerelésre, fotózásra, filmezésre, hangszerekre, a többit a házon kívül igénybe vehető művelődési formákra költötték.

A lakosságot a házon kívül igénybe vehető művelődési formák közül leginkább a mozi, a könyvtár, a történelmi emlékhelyek, a sportesemények, legkevésbé a balett, táncszínház és a régészeti gyűjtemények vonzották.

A görögöket, a portugálokat, a spanyolokat érdekelték a legkevésbé a múzeumok és kiállítások. A hazai rendezvények iránt az érdeklődés Dániában, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Németország keleti területein és Hollandiában volt a legélénkebb. A külföldi múzeumokat és kiállításokat a luxemburgiak, a dánok, a svédek és hollandok látogattak leggyakrabban.

Az unióban a lakosság kevesebb mint 30 százaléka volt könyvtárban. A finnek, a svédek és a dánok fele könyvtárlátogató, míg a görögöknél ez a tevékenység jóval átlag alatti gyakoriságú. A kölcsönözhető kötetek száma 666 millió volt, 1,3 százalékkal kevesebb mint 1990-ben.

Az unió nyolc országának könyvtáraiban a kilencvenes évek utolsó harmadára nőtt, a többiben csökkent a könyvtári állomány. Míg a növekedés Finnországban 2,5-szeres, az olasz könyvtárakban felére csökkent a kölcsönözhető könyvek száma.

Egy uniós polgár évente átlagosan több mint 4 könyvet vesz kölcsön. A mutató értéke a finneknél eléri a 20-at, Dániában és Hollandiában a 16-ot, míg Luxemburgban, Portugáliában, Görögországban és Spanyolországban kevesebb mint 0,5.

Magyarországon az egy lakosra jutó kölcsönzött könyvek száma mintegy 3,5.

Az uniós lakosok csaknem 30 százaléka koncertlátogató. A koncertre járók többsége egy év alatt 1-3 alkalommal vett részt zenei rendezvényen. A közönség 34 százaléka klasszikus koncerten, opera- vagy operett-előadáson hallgatott zenét, 14 százaléka népzenei előadás részese volt, a többség könnyűzenei koncertekre látogatott. A komolyzenei rendezvények iránt az érdeklődés Luxemburgban, Ausztriában és Németország keleti területein a legnagyobb.

A lakosság 27 százaléka volt színházban az utóbbi évben. A színház jelenleg Svédországban, az Egyesült Királyságban és Finnországban a legnépszerűbb, és legritkább a színházlátogatás Portugáliában.

A felmérést megelőző év során a népesség 35 százaléka volt sportrendezvényen. Ebből a szempontból legaktívabbak voltak az írek és a svédek, és legpasszívabbak a görögök.

A művészeti ágak közül 30 százalékban a fotó, a film, 22 százalékban a tánc, 20 százalékban az ének, 15-15 százalékban a szobrászat, a festés, a szabadkézi rajz, a számítógépes grafika, az írás, a hangszeres zene késztette aktív kísérletezésre a műkedvelőket, és csupán 3 százaléknak volt köze az előadó-művészethez. (MTI)