Fellendül-e a hazai repopiac?

A Magyar Nemzeti Bank Műhelytanulmányok sorozatában a közeljövőben megjelenő elemzés a bankközi pénzpiac három szegmense, a fedezetlen bankközi hitel-betét ügyletek, az értékpapír-visszavásárlási megállapodások (repoügyletek) és a deviza-forint közötti csereügyletek (FX-swapok) hazai és eurózónabeli fejlődését tekinti át. A repoügyletek közé soroljuk a klasszikus repoügyleten kívül - amely egy szerződésben rögzíti az értékpapír-

eladás és -visszavásárlás para-métereit - az értékpapír-eladási és -visszavásárlási ügyleteket (E/V ügyletek, amelyek két szerződésben rögzítik az eladási és vételi tranzakciót), valamint az értékpapírkölcsönzést is, amely közgazdaságilag nagyon közel áll az előző kettőhöz. Az FX-swap ügylet egy azonnali devizaeladást (vételt) és egy határidős devizavételt (eladást) takar, tehát lényegében egy devizafedezet mellett végrehajtott hitelügylet.

A piacok vizsgálatát a hazai bankok rendszeres adatszolgáltatásából nyerhető információn túl a nagyobb pénzpiaci szereplőknek küldött kérdőív is szolgálta. Emellett az MNB az ősz közepén összehívott pénzpiaci konzultatív fórum keretében kérte ki a bankok véleményét az elemzés főbb megállapításairól és a pénzpiac további fejlődésének esetleges akadályairól. Az európiacok feltérképezéséhez az EKB és más európai intézmények kutatásai nyújtottak segítséget.





>> A hazai és az európai pénzpiacok jellemzői



Az európénzpiac utóbbi években megvalósult mérsékelt növekedése (átlagosan 10-15 százalék) a repopiac dinamikus bővülésének köszönhető, mialatt a másik két szegmens stagnált. Az eurózónában 2000-ben még a fedezetlen bankközi piac volt a legjelentősebb szegmens, 2001-ben viszont már a repopiac vált a legaktívabb piaccá. Az FX-swap piac nagyságrendileg kisebb forgalmat bonyolított le, mint a másik két instrumentum. A hazai pénzpiac egésze - elsősorban a swappiac ugrásszerű növekedésének következtében - lényegesen lendületesebben fejlődik, igaz, lassuló ütemben (az összforgalom másfél év alatt több mint négyszeresére nőtt). Az eurózónával ellentétben nálunk az FX-swap ügyletek dominálnak, forgalmuk több mint kétszeresen felülmúlja a fedezetlen ügyletekét, a repopiac pedig egyelőre elhanyagolható a másik két szegmens mellett.

Az FX-swap piac felfutása a devizaliberalizációt követően indult meg Magyarországon. Ez elsősorban az aktív külföldi részvételnek, illetve a kereskedés viszonylagos automatizáltságának köszönhető. A pénzpiacon aktív bankok közül a külföldi tulajdonban lévők anyabankjukon keresztül lényegesen könnyebben tudnak devizához jutni, mint állampapírhoz. A fedezetlen ügyletek utóbbi időben megfigyelhető lassabb növekedéséhez hozzájárulhatott, hogy a szűkülő jegybanki kamatfolyosó miatt csökkent a jegybanki eszközök igénybevételének költsége, s a bankok gyakrabban váltották fel korábbi bankközi ügyleteiket a jegybankkal kötött tranzakcióikkal. A jegybanknál elhelyezett egynapos betét állománya átlagosan a bankközi kihelyezések egyharmadára tehető. A devizaliberalizációt követően elterjedtek és 15-20 százalékos részesedést értek el a külföldi bankokkal kötött fedezetlen ügyletek. A magyar piacokhoz hasonlóan az EU-hoz csatlakozó többi országra szintén jellemző, hogy a fedezetlen ügyletek és az FX-swap piac forgalma a meghatározó, míg a repopiacok meglehetősen fejletlenek.

A határon átnyúló tranzakciók aránya lényegesen eltérő a magyar és az európénzpiacon. Míg az európénzpiacon egységesen kétharmad körüli a nem hazai partnerek részesedése, addig a magyar piacokon belül az FX-swap piacon közel 90 százalékos, a repo- és fedezetlen ügyleteknél viszont nem éri el a 20 százalékot sem.

A magyar pénzpiacok jóval koncentráltabbak az eurózónabelieknél, amit csak részben magyaráz a lényegesen kevesebb piaci szereplő. Különösen kevés bank vesz részt a piacon, az FX-swap piac koncentrációja viszont nagyságrendileg nem tér el az eurózónáétól. A jegybanki ügyletek igénybevétele Magyarországon többségében lényegesen kevesebb nagy szereplőre esik, mint az eurózónában. A magyar adatok azonban összességében nem ütnek el a többi csatlakozó ország értékeitől, ahol hasonló az aktív piaci szereplők száma. A hazai pénzpiacon inkább a hitelfelvevői oldal koncentráltabb. Ez a bankrendszer általános likviditástöbbletéből adódik, amelynek következtében ritkább a forráshiánnyal küzdő szereplő.





>> A repopiacok

összehasonlítása



Az MNB felmérése szerint a repotípusokon belül a magyar piacon a hagyományos repo jóval elterjedtebb, szinte kizárólagos a repofajták közül, az eurózóna országai között viszont alapvető eltérések vannak az egyes fajták gyakoriságában (a spanyol és olasz piacon például az E/V ügyletek jellemzők). A határon átnyúló ügyletek jóval alacsonyabb aránya mellett a repopiaci partnerek között további eltérés, hogy hazánkban jellemzően nem banki ügyfelek állnak a bankokkal szemben, míg az eurózóna piacain a bankok egymás közötti ügyletei több mint kétharmados arányt képviselnek. A hazai repopiacra jellemző átlagos ügyletméret messze alatta marad az európiacénak, és nálunk egyelőre csak állampapírt használnak fedezetként, igaz, az euró-repopiacon is alacsony az egyéb papírok aránya.

A repopiac szembetűnően kisebb forgalmának okait az MNB kérdőíves felmérés segítségével igyekezett megtalálni. A bankok válaszai alapján a likviditáshiányos bankok alacsony állampapír-állománya, a szerződésminta hiánya, a rövid lejáratú nem bankközi ügyleteket megdrágító felügyeleti díj és a jogi környezetben fennmaradt bizonytalanságok gátolhatják leginkább a piac fejlődését. Ugyancsak nehezíti a forgalom bővülését, hogy a bankoknál lévő konszolidációs állampapírokkal sok szereplő nem szívesen kereskedik, illetve az is, hogy a külföldiek többsége "buy and hold" típusú befektető, akik általában nem szándékoznak repoügyletbe bocsátani papírjaikat. Kedvező hatást gyakorolt viszont a repopiac fejlődésére a repoügyletek mentesítése a jegybanki tartalékkötelezettség alól, bár a tartalékolás költségének mérséklődésével - amely a tartalékráta leszállításának és a tartalékszámla kamatozásának piaci hozamokhoz való fokozatos közelítésének köszönhető - ennek a szempontnak csökkent a jelentősége. A bankrendszer likviditásbőségének fokozatos leépülése és az ÁKK piaci részvétele újabb lendületet adhat a repopiacnak, amely az állampapírpiac további fejlődéséhez járulhat hozzá.





>> Az FX-swap piacok

fejlődése



Az FX-swap piacok dollárdominanciája nem csak magyar sajátosság, az eurózónára, de lényegében az egész világpiacra jellemző. A hazai FX-swap piac folyamatosan növekvő forgalma többek között annak köszönhető, hogy a swapügyletek segítségével az árfolyamkockázat nélküli állampapír-vásárlástól kezdve a szintetikus határidős ügyletekig többfajta stratégiát meg lehet valósítani. A swappiac általános elterjedtsége viszont gyakran a többi derivatív vagy azonnali piac fejlődésének gátját jelenti.

Az euróövezethez való csatlakozás a hasonló fejlettségű országok tapasztalatai alapján várhatóan a legnagyobb hatást a swappiacra gyakorolhatja. A forint megszűnésével a forint/dollár ügylet euró/dollár ügyletté alakul át, és valamelyik nemzetközi pénzügyi központban fogják kötni. A konvergenciafolyamat befejeződésével a kamatspekuláció intenzitása is csökkenni fog, és az eszköze sem FX-swap, hanem elsősorban kamatswap lehet. A növekedő termékválaszték mellett a swap visszaesése közvetett módon elősegítheti a repopiac fellendülését is. Jelenleg mindhárom magyar piacon megfigyelhető a jegyzett vételi és eladási árfolyamok közötti magas különbözet, amely várhatóan jelentősen csökkenni fog az euró bevezetése következtében, és ezzel megközelítheti az eurózóna piacainak szintjét.