Használtautó-importőrök és -kereskedők tüntettek a Parlament előtt, követelve, hogy a regisztrációs adóról szóló törvény az eredetileg tervezett időpontban, az EU-csatlakozáskor, május 1-jén lépjen hatályba, és ne február 1-jén.

Tagadhatatlan, hogy ők még novemberben is úgy tudták: csak májustól kell számolniuk az új adófajtával. Ennek tudatában "vásároltak be" külföldön az elmúlt év utolsó hónapjaiban, és most aggódnak, hogy a készleteiket nem tudják a számukra előnyös feltételekkel eladni. Az Országgyűlés azonban február 1. mellett döntött, azzal a szándékkal, hogy ez legyen az önkormányzatokat illető 40-50 milliárd forintos pluszforrások egyik alapja.

A hétfői megmozdulás hátterében tehát komoly anyagi érdeksérelem állt, hiszen a kereskedők 40-50 ezresre rúgó készletének jó része eladhatatlanná válik. A regisztrációs adó ugyanis a korszerűtlen, Euro 1 és Euro 2 motorral ellátott gépkocsik esetében jelentősen, akár egymillió forinttal is magasabb lehet, mint a környezetbarátabb kivitelek esetében, és jelentősen meghaladja az eddig a számla alapján kirótt fogyasztási adó mértékét. Ugyanakkor a regisztrációs adó bevezetésének fontos következményeként megszűnik a használtautó-importban elterjedt alulszámlázás, amelynek aránya hivatalos vélemények szerint elérte a 90 százalékot, s emiatt sok tíz milliárd forintnyi vám- és adóbevételtől esett el a költségvetés.

Fojt Attila, a múlt héten alakult Magyarországi Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete vezetője szerint "azon kevesek, akik esetleg alulszámláztak, ki fognak szorulni a piacról", de őket az bántja, hogy "jogszerűtlenül akarják visszamenőleges hatállyal megsarcolni ezt a vállalkozói kört".

Másrészt azonban már tavalyelőtt nyilvánosságra került, hogy 2003 januárjától csupán Euro 3 motorral szerelt új autót lehet forgalomba hozni, az idén januártól pedig a használtan importált kocsikra is ez az előírás vonatkozik. Így érthetetlen, miben reménykedtek a kereskedők, akik - mint Fojt Attila szavaiból kiderült - jórészt korszerűtlen,

7-8 éves autókat vásároltak be, amelyektől Nyugat-Európa szívesen szabadulna.

Mindennek azért van különös jelentősége, mert a KSH adatai szerint a magyar gépkocsiállomány átlagéletkora 2002. december 31-én 11,7 év volt. Mintegy három évvel magasabb az uniós 15-ök autóparkjára érvényes adatnál.