Ezen Varga Mihály és egész Európa meghökkenhetett: bizarr kanyart tett a forint és az euró, olvasható belőle a jövő

Váratlan jelenséggel szembesültek, akik az Európai Központi Bank ülése környékén devizákkal kereskedtek. Az euróövezeti jegybank kamatdöntése és bejelentése nem tett hatást az euró árfolyamának pályájára, a közép-európai devizák azonban éles hirtelenséggel reagáltak. Nem: a magyarok, csehek, lengyelek az EKB-ülés szünetében sem csatlakoztak az eurózónához a németek helyett, de hát akkor mit csinált Frankfurt? A válasz és a tanulság nemzetközi, de a magyarok szempontjából különösen időszerű.

Mint láttuk, a forinthoz hasonlóan viselkedett a még nagyobb forgalmú zloty és a kevésbé kereskedett cseh korona is. 

Számunkra számos okból különösen tanulságos a fejlemény. 

1. Kedden összeülnek a Magyar Nemzeti Banknál is Varga Mihályék, hogy a kamatokról döntsenek, amelyek csökkentésére rég éhes a gazdaság. 
2. Miközben az EKB-sek döntöttek és beszéltek, uniós csúcs kezdődött Brüsszelben, ahol az olajcsatát – a későbbi órákban derült ki – Orbán Viktor és Robert Fico nyerte Volodimir Zelenszkij ellenében, Ursula von der Leyen elkeseredésére.
3.  Magyarország három hét múlva választást tart, amelybe az ukrán koalíció beleavatkozott.
4.  Európa új energiaválságba süllyed, és az aranyvécés-aranykonvojos ukrán Zelenszkij brüsszeli, zágrábi és magyar fegyverhordozóival pont most vont olajblokádot Magyarország és Szlovákia köré, amiért most úgy tűnik, drágán fizet.

Ilyen sok dolognak van köze a forint árfolyamához? Bizony, sőt, ez a dióhéj. A bizarr devizapiaci felvonás azonban rendkívül sokatmondóan egyszerűsíti a képet. Mi is történt?

Az EKB így döntött és ezt mondta, a forint ezt tette – mit mond Varga Mihály, csak kedden derül ki 

 Az EKB nem változtatott a kamatain, de tiszta sor volt, hogy nem hagyhatja figyelmen kívül a február eleji utolsó ülése után három héttel kitört iráni háború hatásait. 

Az európai energiaárakról csak azért nem mondhatjuk, hogy az egekbe szaladtak, mert az eddigi hatalmas drágulás akár még folytatódhat, a magasabb energiaár pedig szinte minden egyéb terméket és szolgáltatást megdrágíthat. Egyelőre kiszámíthatatlan mértékben, hiszen nem tudni, hova fut ki a háború, csak az egyre biztosabb, hogy tartós károkat okoz a világ energiaellátásában. 

Ennek megfelelően az EKB kamatdöntése mellé több előrejelzés-változatot készített, és amit az ülést követően bejelentett és elmondott, megerősítette azt a piaci várakozást, hogy a kamatcsökkentések helyett a kamatemelések irányába fordul. Egyelőre mérsékeltnek látott tempóban és nem rohanvást: várnak.

Itt következett a devizapiaci hatás, amit nevezhetünk bizarrnak is, hiszen nem az euró reagált a bejelentésekre, hanem a közép-európai devizák, méghozzá élesen és élükön a forint.  

Az euró ellenében a forint – amely a többi régiós devizával egyetemben az iráni konfliktus kirobbanása óta gyengül – az euróval szemben a 394,5-hez közeli délelőtti szintről hirtelen 390,9-nél kötött ki, sőt utána még a 389,25-ot is megközelítette. Ugyanezt a pályát írta le – éles fordulóval és pénteki visszakanyarodással, csak a forintnál kisebb intenzitással – a zloty és a korona is.

Ezzel szemben az euró fő árfolyamában a dollár ellenében nem okozott semmilyen törést az EKB színre lépése. Egész nap folyamatosan és töretlenül erősödött, az EKB jól láthatóan zéró hatást gyakorolt rá. 

Ha nincs EKB-ülés, már akkor is zavarba ejtő lett volna a régiós devizák viselkedése, hisz dollárgyengülésre normálisan az euróval szembeni erősödéssel szoktak reagálni. Most ellenben pont fordítva: gyengültek, és csak az EKB hatására kezdtek hirtelen erősödésbe. Mi történt?

Más történt, mint szokott – ha abszurd is, ebből jöhetünk rá, hogy minden ugyanaz, csak veszélyesebb

A szokatlan devizapiaci epizód segít rendet tenni a zűrzavarban. A sok felsorolt, figyelmünket elvonó tényező-fejlemény közül csak egy van, ami valójában számít, és nagyjából így van ez, mióta a nagy járványt követő energiaválság kitépte a világot a pénzbőség és a szuperalacsony kamatok bénultságából, beletaszítva egy izgalmasabb, ám veszélyekkel teli korszakba. 

A laikusoknak misztikusan hangzó varászszó: a kamatkülönbözet.

Rövid mondatban kifejtve: 

Ez a nyereségkereső magatartás a magyarázata annak is, ami csütörtökön történt, és ezt veszik górcső alá kedden Varga Mihályék is, amikor a forint – és rajta keresztül az infláció – szempontjából a legbiztonságosabb kamatszintet választják ki.

Aki abból indul ki, hogy az euró csütörtöki erősödését az energiaárak további emelkedését mutató grafikonokkal állítják párba, az jó úton indul. A közvetlen összefüggés azonban nem ez. Hanem hogy az energiadrágulás hatására elkezdtek emelkedni az európai államkötvények hozamai, különösen a brit papíroké, ezáltal vonzóbb alternatívát nyújtva a dollárkamatokkal szemben. 

Ezért vásárolták dollár helyett az eurót, arra számíva, hogy az európai jegybankok egy ponton a hozamemelkedést kamatemelésekkel szentesítik. És az EKB-ülés ezért nem térítette el szemernyit sem az euró-dollár pályáját: a jegybank ugyan riasztó verziókat is felvázolt új előrejelzéseben, de semmit nem változtatott azon a várakozáson, hogy jöhetnek a kamatcsökkentések helyett a kamatemelések. Amelyekről még nem  tudhatjuk, természetesen, nem lesznek-e a most várt moderált helyett drasztikusak, illetve milyen gyorsan érkeznek. 

Amikor a Bundesbank elnöke pénteken megkongatta a vészharangot, a közeli április 29-i ülést helyezve a reflektorfénybe,  az már nem használt a közép-európai devizáknak, vissza is vonultak. Az összefüggés: magasabb euróövezeti kamat az eurót teszi vonzóbbá a forinttal, zlotyval, koronával szemben.

Az EKB-ülés még használt, mégpedig egy okból: a háborús, energiaáras rémület közepette megvolt annak a kockázata, hogy az EKB egyből belevág, nem vár tovább, és mindjárt erőteljesen a kamatemelési kilátások mély húrjaiba csap. Ezt nem tette, a forint tartási pozíciók birtokosai megkönnyebbülhettek hát. 

Pedig már tízéves mélypontra süllyedt a magyar infláció…

Az aggodalom, ha volt ilyen, nem volt indokolatlan: az ukrajnai háború 2022. februári kitörése után az EKB egészen a nyár derekáig várt a kamatemelés elkezdésével, és alaposan elkésett. A szakemberek most azt elemezgetik, mennyiben más a mostani helyzet, mint akkor: például az akkori világpénzbőség már rég nincs meg, és a jövő válaszolja meg a kérdést, a mostani kínálati sokkot követi-e keresleti – mekkora tartós károk keletkeznek az energiaellátásban.

Az EKB számára ez alapkérdés, és természetesen húsba vágóan fontos a magyaroknak is. Az MNB-nek a bonyolult és egyelőre kiszámíthatatlan léptékű inflációs hatások mellett

Hiszen ez, láttuk, alapvetően tudja befolyásolni a forint árfolyamát – minden egyéb zaj ide vagy oda –, az utóbbi pedig a magyar inflációra hat erősen. Ugyanez igaz a régiós jegybankokra is: a devizáik ezért viselkednek úgy, mintha már részei lennénk az eurózónának.

Ha azok lennénk, akkor azonban nem volna módunk saját kamatváltoztatásokkal befolyásolni a sorsunkat ilyen helyzetekben. Már olyan szépen festett pedig: az MNB másfél év kényszerű szünet után meglépte első kamatcsökkentését, a magyar infláció tíz éve nem volt ilyen alacsony. Erre érkezett az ukrán olajblokád, majd a tetejébe az újabb energiaválság rémképét felidéző iráni háború.

Mindezek nélkül szinte biztosra vehettük volna a jövő keddi újabb MNB-kamatcsökkentést. A helyzet azonban – és olajcsata, brüsszeli vasvillatekintetek, választási beavatkozás ide vagy oda, a kamatkülönbség alakulása számít – drasztikusan megváltozott. A veszélyekre amúgy is fütyülő Európa számára még veszélyesebbre.