Lamperth Mónika belügyminiszter az uniós bel- és igazságügyi miniszterek pénteken véget ért dublini ülésén jelezte kollégáinak: a magyar kormány igény tartana a leendő EU-határőrizeti ügynökség befogadására. A miniszter szóban tájékoztatta erről az ülés résztvevőit, ám hamarosan írásban is értesíti a jelenlegi és a csatlakozó országok tárcáit (a dublini találkozó státusát tekintve nem hivatalos tanácskozásnak minősült).

A magyar bejelentés nem érte váratlanul a minisztereket, szakértői szinten történt már ez irányban egyeztetés, miként Romano Prodi legutóbbi budapesti látogatása során értesülések szerint maga a magyar kormányfő is jelezte a bizottság elnökének a vonatkozó magyar szándékot.

A majdani uniós határőrizeti ügynökségnek 2005. január 1-jétől kellene megkezdenie operatív működését. Szakértők hangsúlyozzák, hogy létrejötte nincs összefüggésben a főként sajtóértesülésekben kitartóan tárgyalt esetleges jövőbeni EU-határőrség felállításának az ötletével. Az ügynökség a nemzeti határőrizeti szervezetek munkájának segítését célozza, bevált határvédelmi megoldások tudatosítását és elterjedésük megkönnyítését akarja elősegíteni, közös tapasztalaton alapuló képzésekhez kíván hátteret nyújtani. Tevékenysége része lesz a nemzeti hatóságoktól befutó információk értékelése, mindezeken is alapuló tanácsadás, indokolt esetben adott térségekben közös határőrizeti akciók javaslása. Bizonyos típusú drága határvédelmi eszközök tartalékolása, ezek számon tartása és rendkívüli helyzetben - például váratlan, nagy tömegű menekültáradat megindulása esetén - kikölcsönzésük szintén a feladatai közé tartozik majd.

Az ügynökség befogadására Magyarország mellett Lengyelország ajánlkozott még. A bővítés után ennek a két leendő tagállamnak lesz a leghosszabb külső határa nem EU-tagok felé. A lengyel érvelés, hogy míg a magyar külső határ idővel csökkenni fog (Románia és a későbbiekben talán Horvátország taggá válásával), addig a lengyel keleti határ belátható időn belül EU-határ (is) marad. Magyarország arra helyezi a hangsúlyt, hogy fekvése különböző jellegű külső határvonalak ellenőrzését teszi szükségessé.

A döntést az unió tanácsa a tervek szerint legkésőbb április végi ülésén hozza majd meg. A magyar igényt számos tagállam - így mindenekelőtt Ausztria és Németország - támogatja, az utóbbi a dublini ülésen is kedvező fejleményként üdvözölte a magyar bejelentést. (Szakértők emlékeztetnek, hogy a magyar külső határ kiépítésénél a német tanácsadók oroszlánrészt vállaltak.) Ez lenne az első uniós szervezet magyar területen, az EU különböző tagországaiban székelő intézményei közül.