Lamperth Mónika belügyminiszter az uniós bel- és igazságügyi miniszterek pénteken véget ért dublini ülésén jelezte kollégáinak: a magyar kormány igény tartana a leendő EU-határőrizeti ügynökség befogadására. A miniszter szóban tájékoztatta erről az ülés résztvevőit, ám hamarosan írásban is értesíti a jelenlegi és a csatlakozó országok tárcáit (a dublini találkozó státusát tekintve nem hivatalos tanácskozásnak minősült).
A magyar bejelentés nem érte váratlanul a minisztereket, szakértői szinten történt már ez irányban egyeztetés, miként Romano Prodi legutóbbi budapesti látogatása során értesülések szerint maga a magyar kormányfő is jelezte a bizottság elnökének a vonatkozó magyar szándékot.
A majdani uniós határőrizeti ügynökségnek 2005. január 1-jétől kellene megkezdenie operatív működését. Szakértők hangsúlyozzák, hogy létrejötte nincs összefüggésben a főként sajtóértesülésekben kitartóan tárgyalt esetleges jövőbeni EU-határőrség felállításának az ötletével. Az ügynökség a nemzeti határőrizeti szervezetek munkájának segítését célozza, bevált határvédelmi megoldások tudatosítását és elterjedésük megkönnyítését akarja elősegíteni, közös tapasztalaton alapuló képzésekhez kíván hátteret nyújtani. Tevékenysége része lesz a nemzeti hatóságoktól befutó információk értékelése, mindezeken is alapuló tanácsadás, indokolt esetben adott térségekben közös határőrizeti akciók javaslása. Bizonyos típusú drága határvédelmi eszközök tartalékolása, ezek számon tartása és rendkívüli helyzetben - például váratlan, nagy tömegű menekültáradat megindulása esetén - kikölcsönzésük szintén a feladatai közé tartozik majd.
Az ügynökség befogadására Magyarország mellett Lengyelország ajánlkozott még. A bővítés után ennek a két leendő tagállamnak lesz a leghosszabb külső határa nem EU-tagok felé. A lengyel érvelés, hogy míg a magyar külső határ idővel csökkenni fog (Románia és a későbbiekben talán Horvátország taggá válásával), addig a lengyel keleti határ belátható időn belül EU-határ (is) marad. Magyarország arra helyezi a hangsúlyt, hogy fekvése különböző jellegű külső határvonalak ellenőrzését teszi szükségessé.
A döntést az unió tanácsa a tervek szerint legkésőbb április végi ülésén hozza majd meg. A magyar igényt számos tagállam - így mindenekelőtt Ausztria és Németország - támogatja, az utóbbi a dublini ülésen is kedvező fejleményként üdvözölte a magyar bejelentést. (Szakértők emlékeztetnek, hogy a magyar külső határ kiépítésénél a német tanácsadók oroszlánrészt vállaltak.) Ez lenne az első uniós szervezet magyar területen, az EU különböző tagországaiban székelő intézményei közül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.