A Gazdasági Versenyhivatal tavaly 792,4 millió forint bírságot szabott ki, ami 348,4 millióval több, mint 2002-ben. A legtöbbet - 638,5 millió forintot - kartellmegállapodás miatt vetette ki a versenytanács, ebből 360 millió volt a mobiltelefon végződtetési díjáért kirótt, 203 millió a moziüzemeltetők kartelléért megállapított bírság. További 90 millió forinttal a fogyasztók megtévesztése, 55,5 millióval erőfölénnyel való visszaélés, 8,4 millióval pedig fúziós szabálysértések miatt büntették meg a cégeket.
A magasabb összegekre a versenytörvény 2001-es módosítása ad lehetőséget. Ennek alapján - mint arról a Világgazdaság beszámolt - a versenytanács kialakította, és a jogbiztonságot, illetve a kiszámíthatóságot elősegítő közleményben foglalta össze bírságkiszabási gyakorlatát. A jogsértő cégek így tisztában lehetnek azzal, mit mérlegel a versenytanács, amikor anyagi szankciókról határoz. Megismerhetik a versenyhatóságnak a vizsgálati jelentésből készült előzetes álláspontját. Ez ma már nemegyszer tartalmazza a várható bírságösszeget is, ami természetesen a határozathozatalig változhat. A büntetés legmagasabb összege a szabálysértő vállalkozás előző évi nettó árbevételének 10 százalékáig terjedhet. (VG)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.