Nőttek a területi különbségek
Tovább növekedtek Magyarországon a regionális különbségek - árulja el a legfrissebb területi GDP-statisztika. A 2002-es adatok szerint a közép-magyarországi régióban (a fővárosban és Pest megyében) állítják elő a teljes hozzáadott érték 45,6 százalékát. A részarány a másik hat nagy régió rovására növekedett.
A regionális különbségek növekedése összefüggésben áll a 2002-es gazdasági trendekkel - mondta Bagó Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese. A mezőgazdaság jelentős visszaesése és az exportorientált ipar lassulása sokkal inkább hatott a vidéki régiók teljesítményére, a belső kereslet bővülésével párhuzamosan élénkülő szolgáltatási szektorból viszont a fejlettebb területek profitálhattak többet.
A megyék rangsorában nem történtek jelentős változások. Az egy főre jutó GDP alapján a főváros után Győr-Moson-Sopron megye a legfejlettebb, a képzeletbeli dobogó legalsó fokáról a külső konjunktúra gyengülésére érzékeny, multinacionális cégek kivonulását is megérző Fejér megye csúszott le, helyét Vas vette át. A legkevésbé fejlett megye címet Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád felváltva szokta megkapni, most épp előbbit hozta a KSH 20. helyre.
A szombaton csatlakozó országok régiói közül Prága és Pozsony számít a legfejlettebbnek, Közép-Magyarország a harmadik. (Budapest külön számolva a második lenne.) Az első tízbe még Nyugat-Dunántúl fért be (9.). Ugyancsak két régió képviseli magát a 10 legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t magukénak tudók csoportjában. Észak-Magyarország a 8., Észak-Alföld a 10. a listán.
Hazánk 2002-ben vásárlóerő-paritáson számítva az egy főre jutó GDP tekintetében az Európai Unió 15-ök átlagának 53,4 százalékán állt.
