A verseny itthon dől majd el

A magyar élelmiszeripar komoly jogszabályi követelményeit mind a 7800 működő vállalatnak be kell tartania. A magyar törvénykezés évtizedek óta harmonizál az uniós követelményekkel, így, amely cég nem felel meg az uniós normáknak, a hazaiaknak sem tesz eleget - fejtette ki lapunknak Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége főtitkára.

A magyar élelmiszeripar uniós csatlakozásának sikere a magyar piacon fog eldőlni, hiszen az összes értékesítés nyolcvan százaléka a hazai piacon talál vevőre. Emiatt itt kell versenyképesnek lenni és az importtal versenyezni.

Évtizedek óta exportálunk uniós országokba. Az importáló országok szigorú követelményeket támasztanak az országba lépőkkel, sokszor szigorúbbat, mint saját termelőivel szemben.

A hazai cégek közül külön szabályok vonatkoznak azokra, amelyek uniós piacra exportálnak és azokra, amelyek csak belföldön forgalmazzák termékeiket. A két szabály között nagy eltérés nincs, mégis számos vállalkozás - főleg az állatitermék-feldolgozó területen - nem exportálhatna az EU-ba. Igaz, a cégeknek csak nagyon kis része termel külföldre.

A magyar élelmiszeriparban az elmúlt 5-6 évben megnőtt a beruházási kedv, évi átlagban százmilliárd forint beruházást valósítottak meg. Az így létrehozott és fejlesztett berendezések kétharmada nyugati országokból származik, minőségük tehát megegyezik az uniós tagországokban találhatókéval.

A hazai piac versenyképességét jelzi, hogy a termelési értéken belül mennyi a hozzáadott érték aránya. Az uniós átlag 23, a magyar mutató 24,5 százalék, a tizenötök országából csupán ötben jobb ez az arány. Az EU-ban és Magyarországon is az élelmiszer- és italgyártás a második legnagyobb iparág, amely az európai tizenöt országban 3,6 millió főt foglalkoztat. Magyarországon az egy főre jutó fizetőképes kereslet alig éri el a felét az uniós átlagnak, az erőforrások árszintje azonban uniós szintű, kivéve a bért.

A magyar élelmiszer-ipari cégek eddig nemzeti, illetve SAPARD-támogatásból részesültek. A Nemzeti fejlesztési terv részeként jelenleg is jelentős, vissza nem térítendő támogatáshoz jutnak, mellyel a gyakran változó szabályozó körülmények közötti folyamatos működés feltételeit teremtik meg.

Az uniós normák fogyasztóvédelmi megközelítésből az előállító helyekre, a gyártásra és a forgalmazásra vonatkoznak, a legfontosabb, hogy egészségre káros termékek ne jelenjenek meg.

A magyar élelmiszerpiac, Piros László szerint, a fentiek alapján felkészült a csatlakozásra. Az elmúlt években egyetlenegy botrány sem magyar gyártó cégtől indult ki, és nem volt még példa arra sem, hogy a kereskedelemből nagy mennyiségű tömegárut kellett volna visszahívni. Az unió nettó exportértéke annyi, mint a teljes magyar termelés. (TG)