Az utóbbi években nemhogy gyorsult volna, de éppen hogy lassult a tagállamokban az egységes piac működéséhez szükséges jogszabályok átvétele - vonja le a lesújtó következtetést az
Európai Bizottság. A brüsszeli szakemberek rendszeresen elkészítik azt a "belső piaci indexet", amely a tagországok közti kereskedelem volumenétől a közvetlen beruházásokon át a jogszabályok átvételéig több mutatószámot tükröz. Az index értéke 2000-ig folyamatosan nőtt, azóta azonban gyakorlatilag egy helyben áll - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Az aggasztó eredményt részben a nyugat-európai gazdaság stagnálásával magyarázzák a bizottsági elemzők. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy nem kis részben a tagországok hanyagsága miatt lassult le a gazdasági integráció szekere. Erre utal, hogy a belső piaccal kapcsolatos, tagállami jogalkotási lépést is igénylő uniós jogszabályok (tehát az általános irányelvek, illetve egyes rendeletek, határozatok) nagyjából egytizedét - szám szerint 134-et - mindeddig nem sikerült valamennyi régi tagállamban átültetni. Az elmaradások száma Franciaországban a legnagyobb: ott az összes szóban forgó szabályozás jó négy százaléka, azaz 62 törvény vár adaptációra. Elkeserítőnek tartják Brüsszelben azt is, hogy Svédország - bár 1,8 százalékos arányával abszolút értelemben a középmezőnyben foglal helyet - tavaly májushoz képest megduplázta elmaradásai számát. A tizenötök által 2001-ben célul kitűzött 1,5 százalékos plafont mindössze öt országnak sikerült az idén tavasszal teljesítenie.
Az egyes országokban még nem alkalmazott jogszabályok között olyan kulcsfontosságú törvények is szerepelnek, mint például a biotechnológiai újítások védelméről 1998-ban megalkotott direktíva, a szakképesítések kölcsönös elismeréséről rendelkező törvény, vagy a 2001-es - úgynevezett - első vasúti liberalizációs csomag egyes elemei. Ennek köszönhetően számos jogsértési eljárás folyik a különböző kormányok ellen; e téren Olasz- és Franciaország vezeti a listát 149, illetve 125 esettel.
Az új tagországokra egyelőre már csak azért sem terjednek ki a bizottság adatai, mert számukra különböző átmeneti mentességek vannak érvényben. A csatlakozással azonban mindenütt, így Magyarországon is megváltozott az uniós jogszabályok átvételének menetrendje; május 1. előtt kizárólag a jogharmonizációs program volt mérvadó e tekintetben, az azóta született jogszabályoknál azonban már az 1036/2004-es kormányhatározatban leírtakat is figyelembe kell venni (VG, 2004. július 7., 3. oldal).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.