Ipari konjunktúra Európában
A májusi adatok szerint a reálgazdaságban folytatódott a nemzetközi tendenciákkal összhangban álló élénk növekedés - értékelte havi összefoglalójában a számokat a Központi Statisztikai Hivatal. A nemzetközi konjunkturális helyzet nem csupán az Egyesült Államokban és Japánban, hanem immár Nyugat-Európában is javult, amit a májusi ipari termelés adatai is alátámasztanak. Az EU-hoz újonnan csatlakozott tíz országban a gazdasági növekedés eddig is gyorsabb volt, mint az unió gazdaságilag fejlettebb országaiban, és ez a tendencia májusban - az ipar adatai alapján - tovább folytatódott. Az újonnan csatlakozottak közül a lengyel és a cseh ipar fejlődött a legdinamikusabban, az élmezőny harmadik tagja Magyarország - állapítja meg a KSH.
A balti országokban - amelyek korábban igen gyors növekedést produkáltak - kissé mérséklődött a dinamika, Szlovákia tartja a 8 százalék körüli növekedési ütemet. Fordulatszerű változás következett be azonban Szlovéniában, ahol a hosszabb ideje tartó stagnálás-csökkenés után májusban 6,5 százalékkal nőtt az ország ipari teljesítménye.
Magyarországon az élénkülés folyamatában kezdettől fogva az export játssza a meghatározó szerepet. A feldolgozóipar ágazatainak túlnyomó többsége - nagyon különböző mértékben ugyan, de - növelni tudta kivite-lét, csupán a textil- és az építőanyag-export csökkent vagy stagnált. Az ipar új rendelései a dinamikus exportnövekedés folytatódására utalnak. A kiskereskedelmi forgalom a múlt évinél kissé mérsékeltebben, de még mindig jelentősen, öt hónap alatt 6,4 százalékkal bővült.
A gazdaság reálfolyamatai közül az árukivitel és -behozatal alakulását is kedvező tendenciák jellemezték. Az első becslések szerint májusban a kivitel euróban kifejezett értéke 11 százalékkal nőtt tavaly májushoz képest, a behozatal növekedése 7 százalékos volt. A kivitel javára mutatkozó ütemkülönbség következtében a tavalyinál mintegy 100 millió euróval kisebb lett a külkereskedelmi mérleg hiánya. Ez azt látszik bizonyítani, hogy a külső egyensúly javulásának március-áprilisi megtorpanása az uniós csatlakozással összefüggő, ideiglenes jelenség volt. Nem ilyen jó a helyzet a költségvetés háza táján: az államháztartás konszolidált hiánya az első fél évben 1040 milliárd forint volt, a deficit 440 milliárddal magasabb, mint tavaly ugyanebben az időszakban - áll a KSH összefoglalójában.
A munkaerőpiacon nem nagyon figyelhető meg érdemi mozgás: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma egyaránt az egy évvel ezelőtti állapothoz közeli szinten áll. A munkanélküliségi ráta március-májusi értéke valamivel kisebb volt, mint a megelőző háromhavi periódusban, igaz, ennek valószínűleg szezonális okai vannak. Az 5,8 százalékon álló mutató jóval kisebb, mint az EU 25 tagországának 9 százalékos adata, igaz, az aktiivtási ráta még mindig kirívóan alacsony.
