Nyílnak a kistérségi szolgáltatóirodák
A területfejlesztésről és -rendezésről szóló jogszabályok alapján mind a 168 kistérségben létre kell hozni a kistérségi fejlesztési tanácsokat és azok szakmai munkaszervezeteit. A kistérségi szolgáltatóirodák kiépítésének egyik legfontosabb eredménye lesz, hogy egybegyűjtik az adott közigazgatási-földrajzi egység fejlesztésében dolgozó helyi és kormányzati szakembereket, így minden egyes kistérségben rendelkezésre áll majd a minimálisan szükséges szakembergárda, ezáltal segítve elő a területi kiegyenlítődést - mondta a Világgazdaságnak Gyöngyössy Kálmán, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) főosztályvezetője.
Tavaly - kísérleti jelleggel - 28 kistérségi szolgáltatóiroda nyílt az MTRFH - akkor még Nemzeti Területfejlesztési Hivatal - pályázatán elnyert mintegy 92 millió forintos támogatás segítségével. Működésük fontos tapasztalatokkal szolgált a nemrég elkészült kormányrendelet-tervezethez, egyúttal lökést adott a folyamatnak annak ellenére, hogy viszonylag kevés pénz - átlagosan kétmillió forint - jutott egy-egy sikeresen pályázó kistérségnek.
A kistérségi fejlesztési tanácsok munkaszervezetei segítik és operatív szinten menedzselik a kistérség területfejlesztési, tervezési, programozási és projektgenerálási folyamatait. Tevékenységükkel hatékonyan hozzájárulnak a területfejlesztési források kistérségi allokációjához, segítve ezzel a térség önkormányzati, gazdasági és civil szereplőinek pályázati pénzekhez való hozzájutását. Emellett információszolgáltatási és kistérségi információgazdálkodási tevékenységet is végeznek az irodák. Legnagyobb hasznuk mégis az, hogy egy helyre gyűjtik a területfejlesztésben dolgozó szakembereket, így az egész országra kiterjedő hálózat jön létre. A kormányrendelet ősszel valószínűleg hatályba lép, s ezzel a kistérségi területfejlesztési intézményrendszer az operatív kapacitások szintjén is stabil alapokra helyeződik.
Az ügynökség típusú szolgáltatóiroda személyzete egyrészt a kistérségi tanács saját munkatársaiból áll, másrészt a helyi viszonyokat jól ismerő kormányzati megbízású emberek - többek között a kistérségi megbízottak, illetve a vidékfejlesztési menedzserek - alkotják, akiknek szakértelme és kapcsolati tőkéje nagyban segíti a kistérségi célok elérését - húzza alá Gyöngyössy Kálmán. Nem arról van tehát szó, hogy a kormányzat delegálja embereit a kistérségi szolgáltatóiroda szervezetébe, hanem a kormányzati és a helyi önkormányzati, gazdasági és civil szereplők egymást erősítő, kiegészítő tevékenysége nyomán a helyi kezdeményezéseket hatékonyabban karolják fel, ezáltal a területi kiegyenlítődés felgyorsulhat. Rajtuk és az ügyvezetőn kívül négy-öt szakember alkalmazása lenne az ideális, és eseti jelleggel szakértőket is megbízhatnak. A kistérségi fejlesztési tanács akár több településen is létrehozhat, fenntarthat és működtethet irodahelyiséget, munkahelyi kirendeltséget, amely a szolgáltatóiroda részét képezi majd.
A szakmai munkaszervezet várhatóan jövőre esedékes életre hívásához kistérségi irodánként 10-15 millió forintra lenne szükség a főosztályvezető szerint. Az előterjesztés szerint a működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a kistérségi fejlesztési tanács által átengedett saját forrásból, a tanács, illetve a munkaszervezet által pályázaton elnyert forrásokból kell biztosítani. Emellett a szolgáltatóiroda működési hozzájárulásban részesülhet a minisztériumoknak és területi szerveiknek az irodában dolgozó munkatársai után, akiknek bérét szintén a munkáltatójuk, azaz a minisztérium és területi szervei fizetik. A rendelettervezet értelmében lehetőség lenne arra is, hogy a tagoktól tagdíjat szedjen a szolgáltatóiroda, növelve bevételeit. Az azonban fontos, hogy feladatcentrikus legyen a működés és a támogatás, ami azt is jelentheti a továbbiakban, hogy a kormányzat később konkrét feladattal bízza meg a - közhasznú társaságként működő - kistérségi szolgáltatóirodákat.
