A területfejlesztési törvény módosításakor az Országgyűlés döntött a kistérségi fejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásáról. A területfejlesztési intézményrendszer kibővítésének végrehajtására a megyei, illetve a fővárosi közigazgatási hivatalokat jelölték ki.

A hivatalok, illetve vezetőjük jogosult többek között arra, hogy elbírálja a többcélú kistérségi társulás működését, a kistérségi társulás ugyanis elláthatja a területfejlesztési feladatokat is, s akkor nem kell külön fejlesztési tanácsot létrehozni. Ugyancsak a közigazgatási hivatalok bírálják el a kistérségi fejlesztési tanácsok megalakulása előtt a kistérség bejelentkező társadalmi szervezeteit. Ha a megalakulás után a kistérségi fejlesztési tanács elnöke elutasítja egy társadalmi szervezet regisztrálását, akkor az elutasító határozat elleni kifogást szintén a megyei közigazgatási hivatalok bírálják el. A hivatalok látják el a területi - regionális, megyei, térségi - fejlesztési tanácsok alakuló (újjáalakuló) üléseinek törvényességi kontrollját is. A változások működési költségvetési többletigénye az idén 243 millió forint, mert a közigazgatási hivataloknak az új feladatok ellátásához összesen 27 munkatársat kell felvenniük.

A törvénymódosítás alapján a megyei, a regionális és a térségi fejlesztési tanácsok, illetve az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT) összetétele is módosul. A tanácsok újjá-alakulásának határideje a kistérségi fejlesztési tanácsok esetében ez év november 15-e, a megyei területfejlesztési tanácsoknál és a térségi fejlesztési tanácsoknál pedig november 30-a. Az OTT, a Balaton Fejlesztési Tanács, a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács és a regionális tanácsok esetében a határidő december 31-e.