Megtizedelődött az orvosi kar

Felgyorsult az orvosok külföldi munkavállalása, az uniós csatlakozás óta 325-en kérték az elhelyezkedésükhöz szükséges jó hírnév igazolását a Magyar Orvosi Kamarától (MOK), közülük többen már régebben kint dolgoznak. Legtöbben Angliában és Németországban vállalnak munkát.

Az elvándorlási tendencia erősödését jelzi, hogy amíg májusban mindössze négyen szánták magukat e lépésre, ma már hetente 8-10 jelentkezőt regisztrál a köztestület - mondta Gyenes Géza főtitkár. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a külhonban szerencsét próbálók háromnegyede szakorvos, legtöbben - a nálunk is hiányszakmának számító - aneszteziológusok (altatóorvosok), de vannak szülészek, szemészek, fogorvosok, sebészek, urológusok, radiológusok is. S ugyan jönnek a helyükre a határ menti országok magyar nyelvű doktorai - eddig 2400 külföldi kérte diplomája honosítását -, az elmúlt 15 évben a szaldó negatív volt, 300-zal többen hagyták el a magyar egészségügyet - állítja a kamara.

A két évvel ezelőtti, átlagosan 50 százalékos béremelés hatása elillant - véli Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Egy, az ország 118 kórházában végzet felmérésből kiderült, hogy a kisebb kórházakban 20-30 százalék a betöltetlen orvosi állások aránya, ami már a betegellátást veszélyezteti. Ezért a szövetség azt kéri, hogy a kormány a jövő évi költségvetésben legalább 15 százalékos béremeléssel számoljon.

Az egészségügyi tárca év elején készített vitaanyagában az olvasható, hogy minden tizenegyedik orvos hiányzik az egészségügyből, s ez a legnagyobb a gond a kórházakban. A 12 740 orvosi állásból csak 11 303 van betöltve, a hiány öt-hét nagy kórház orvoslétszámának felel meg.

Az alapellátásban 200 praxis betöltetlen, ahol csak helyettesítéssel tudják ellátni a betegeket. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár úgy próbál segíteni, hogy az üres körzetekbe jelentkező doktoroknak egy évig garantálja a tb-től járó előző évi bevételt. Ennyi idő alatt sikerülhet visszacsalogatni az elpártolt pácienseket. Matejka Zsuzsanna főigazgató arról tájékoztatott, hogy eddig kilenc körzetbe sikerült így orvost találni.

Ám az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója nem a tb-járulékokból lecsipegett pénzből, hanem például a kistérségi programokból, uniós pénzekből tenné rendbe a háziorvosi rendszert. Balogh Sándor szerint ugyanis sok a 70 évnél idősebb orvos, s ugyan az idén meghirdetett 80 rezidensi (központi gyakornok) állásra sok fiatal jelentkezett, ám ahhoz, hogy három év múlva saját praxisuk legyen, tőkére van szükségük.

Rácz Jenő egészségügyi miniszter ezzel kapcsolatban kijelentette: jövőre központi praxisalapot képeznek, amiből megvásárolják a nyugdíjba vonulók praxisait, s kedvezményesen adják azt tovább a fiataloknak. Egyben párbeszédre készül az érdekképviseletekkel az orvosi életpályamodell bevezetéséről.

Tetézi a létszámgondokat az Európai Unióhoz való csatlakozással hatályba lépett munkaidő-direktíva. E szerint az orvosok heti munkaideje 48 óra, amit 8 órával megtoldhat a munkáltató, s további 12 órai ügyeletet önként vállalhatnak. Sok kórház különféle trükkökkel, például a műszakos munkarend bevezetésével, központi ügyelet megszervezésével próbálkozik, ám leginkább csak vállalkozó orvosok igénybevételével képes eleget tenni a 24 órás szolgálatnak. Van olyan kistelepülési kórház, ahol kizárólag vállalkozó orvosok látják el az ügyeletet, persze piaci díjért, ami a közalkalmazott kollégáik ügyeleti díjának többszöröse - mondta Golub Iván.

Megoldást az orvosok visszatartása jelenthet. Ám ehhez azonnal el kell kezdeni a munkakörülmények és jövedelmek ütemezett, a gazdasági növekedés függvényében kiszámítható javítását. A most egyetemet kezdett medikusokból ugyanis csak tíz év múlva lesznek szakorvosok.