Nagy az igény állami segítségre
A benyújtott beruházási koncepciók alapján 76 önkormányzati fejlesztés jövő évi megkezdését támogatja a kormány. A szám megegyezik az ideivel. A helyhatóságok egyébként 393 beruházáshoz szerettek volna összesen 390 milliárd forint címzett állami támogatást kapni, ami mutatja az önkormányzatok jelentős igényét. A következő évek költségvetését tekintve azonban a kormány arra lát reális esélyt, hogy az állam 45,5 milliárd forintot biztosítson. A javasolt fejlesztések összköltsége 58 milliárd forint, így a megvalósításhoz 12,5 milliárdos saját forrással járulnak hozzá az érintett önkormányzatok. A beruházások átlagosan három évig tartanak. A központi költségvetés jövőre 4, a következő évben 21,1, majd 2007-ben 20,4 milliárd forintot tervez erre a célra.
A címzett támogatásokról szóló döntés a korábbi évekhez hasonlóan kétfordulós. Az önkormányzatok a javasolt beruházások esetében december 15-ig elkészítik a szükséges terveket, és megszerzik az előírt engedélyeket. Ezek után kerül a jövő év elején a kormány előterjesztése az Országgyűlés elé, amely meghozza a végső döntést. A kormány decentralizálási törekvéseinek megfelelően a 2006-os címzett támogatásokról szóló döntés előkészítésénél figyelembe veszik majd a regionális fejlesztési tanácsok javaslatait is. A másik fontos fejlesztési támogatásról, a céltámogatásokról a jövő évtől a regionális fejlesztési tanácsok döntenek. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítást még az őszi ülésszakon az Országgyűlés elé terjesztik.
Címzett támogatást a helyhatóságok - fő szabályként - a 200 millió forintot meghaladó fejlesztésekhez kérhetnek, de szennyvízberuházásokra csak egymilliárd feletti összköltség esetén nyújtható be igénylés. A törvény szerint a címzett támogatás önrész nélkül is megkapható, de a legtöbb igénylő saját költségvetéséből is biztosít pénzt, hogy a tervezett beruházást megvalósíthassa.
A kormány által jóváhagyott javaslat kiemeli: a koncepciók elbírálásakor a területi kiegyenlítést, esetenként pedig a halaszthatatlan rekonstrukciót tartották szem előtt. A fejlesztések döntően megyei, illetve térségi szintűek, így több millióra tehető azoknak a száma, akik a beruházások megvalósítása után magasabb színvonalú közszolgáltatást vehetnek majd igénybe. A döntésnél fontos szempont volt, hogy a beruházás a központi források hatékony felhasználásával valósuljon meg, a költségtakarékosság követelményeinek megfelelően. A támogatott fejlesztéseknél sok esetben csökkentették az összköltséget, ami általában a műszaki tartalom csökkentését is jelentette. Az alapvető szempontok közé tartozott, hogy minden megye és a főváros legalább két vagy több önkormányzata kapjon címzett támogatást.
Az egészségügyi beruházásoknál a kormány kiemelt területi, regionális orvosszakmai szempontokat vett figyelembe. Előnyt jelentett, ha az önkormányzat még nem kapott címzett támogatást. A szociális ágazat esetében azok a beruházások élveztek előnyt, amelyek kötelező önkormányzati feladat ellátását segítik. Az oktatási ágazatban olyan halaszthatatlan rekonstrukciós munkálatok indulhatnak, amelyek körzeti célokat szolgálnak, növekvő tanulólétszám által indokolt hiányokat pótolnak, és lehetővé teszik a gazdaságos létesítményüzemeltetést. A kultúra területén támogatást kap a többfunkciós intézményeknek otthont nyújtó épületek létesítése, az önkormányzatok törvényi feladataiból fakadó közművelődési, könyvtári, múzeumi létesítmények megvalósítása, illetve rekonstrukciója. A vízgazdálkodási ágazat esetében a szennyvízelvezetés és -tisztítás, a vízellátás és a belterületi vízrendezés javítását tartották szem előtt, de ezeknél a különösen költséges beruházásoknál kiemelt szempont volt a takarékosság.
