Mai ülésén már több olyan háttéranyagról tárgyal a kormány, amelyeket a kettős állampolgárság esetleges bevezetésének következményeiről kellett készíteniük a minisztériumoknak. Az anyagokkal a kabinet a december 5-i népszavazás előtt azt kívánja illusztrálni, milyen - az ország gazdaságát megterhelő - költségekkel járhatna az igenlő döntés. Gyurcsány Ferenc és miniszterei ugyanis úgy döntöttek: intenzív kampányba kezdenek az elutasító eredményt hozó referendum érdekében. Már ennek jegyében hétfőn az Igazságügyi Minisztérium első embere, tegnap a munkaügyi és a szociális tárca politikai államtitkárai fejtegették aggályaikat.

A kampány beindítását információink szerint többek között az magyarázza, hogy a kormányban attól tartanak, az inkább az ellenzéknek kedvező voksolás - amely a kettős állampolgárságot célzó jogalkotásra kötelezné a parlamentet - megtörné az új miniszterelnök hivatalba lépésétől datálható lendületet. A koalícióban úgy látják, számukra a nemleges eredmény lenne a legkedvezőbb, de elégedettek lennének az érvénytelen referendummal is.

A lapunk birtokába került háttérszámítások elsősorban a kettős állampolgárság bevezetésének munkaerő-piaci következményeit taglalják (ezekre hivatkozott Kordás László államtitkár is). Készültek már számítások a költségvetést különböző szempontok - közoktatás, egészségügy, nyugdíj, más területek - alapján megterhelő lehetséges fejleményekről is. Ezek kiindulópontjaként a kormány azzal számol, az igenlő döntés nyomán a parlament rövid időn belül ténylegesen megalkotja a vonatkozó kétharmados jogszabályokat, amelyek "teljes értékű állampolgárságot" biztosítanának a határon túli magyaroknak. Minden következményt ebből vezetnek le, holott a kormánypártok és az ellenzék - gyakorlatilag valószínűtlen - megegyezése nélkül lehetetlen rendezni a kérdést, amire egyébként semmilyen határidőt nem szabnak a jelenlegi rendelkezések.

A kormány az állampolgárság birtokában esetlegesen áttelepülni kívánók számából kalkulálja ki a kommunikálni kívánt következményeket. Így azután készült számítás 10 ezer és 800 ezer áttelepülőre vonatkozóan is, amelyek közül az előbbi esetben 4,4, az utóbbinál 537,4 milliárd forintos többletköltséget mutattak ki. A kabinet elé kerülő egyik anyag egy 2003-as közvélemény-kutatásra is hivatkozik, amely szerint az erdélyiek több mint 10 százaléka az állampolgárság megadása nélkül is Magyarországon szeretne letelepedni. A felmérésből kiindulva a kormány eljut odáig, hogy azt a környező országok magyar kisebbségeire kivetítve minimálisan 120 ezer, maximálisan 275 ezer végleges áttelepültet prognosztizál.

A munkaerő-piaci fejlemények kapcsán egy dokumentum azt állítja: tízezernyi külhoni álláskereső megjelenése még kedvező hatást gyakorolna a piacra, ám százezernyi már "felborítaná érzékeny egyensúlyát", és évente 40 milliárd forintos költségvetési többletkiadást igényelne. A becslések szerint a jelenlegi üres álláshelyekből csupán 25 ezer tölthető be tartósan külhoniakkal.

A kormány ugyanakkor megpróbálja pozitívan megközelíteni a kérdést, azaz a "nem" kampányon túl igyekszik saját üzeneteket megfogalmazni, olyan javaslatokkal, amelyek a határon túli magyarok segítését szolgálnák. Ezekről tesz - értesüléseink szerint - bejelentést a miniszterelnök a magyar állandó értekezlet pénteki tanácskozásán. A kettős állampolgárság helyett a kormány intézkedései adnak tényleges választ a határon túliak problémáira - ebben a mondatban összegezhető az intézkedéscsomag kommunikációs stratégiája. Ennek egyik eleme a szülőföldprogram, azaz a szülőföldön való boldogulás elősegítése: a kormány magyar alap létrehozását és kedvezményes hitelprogram elindítását is vállalja. A program másik eleme a "békés nemzeti újraegyesítés", amely a szomszédos országok EU-csatlakozásának szorgalmazása mellett tartalmazza a határ menti fejlesztéseket és a Nemzeti fejlesztési terv kiterjesztését az egész Kárpát-medencére. Végül, a kabinet a magyar-magyar kapcsolatok elősegítésén is gondolkodik, a határátlépések könnyítésén és a vízumkiadás gyakorlatának egyszerűsítésén keresztül.

Az ellenzék a jelek szerint nem kíván nagy erőket mozgósítani az igenlő döntés érdekében. Igaz ugyan, hogy Orbán Viktor nyilatkozataiban rendre a kettős állampolgárság mellett foglal állást, ám a pártelnökre a korábbi voksolások előtt jellemző nagyszabású országos "turnéra" várhatóan nem kerül sor. Ebben szerepet játszhat, hogy az előző kormány lényegében a kettős állampolgárság helyett "találta fel" a státustörvényt, és a Magyarok Világszövetségének kezdeményezését nem tekinti sajátjának. Mint lapunknak a Fidesz egyik vezetője fogalmazott: ebben a kérdésben a határon túli magyaroknak helyénvaló erőteljesen és érzékletesen képviselni álláspontjukat, a hazai ellenzéknek inkább csak "tercelnie" kell. A nagyobbik ellenzéki párt ennek megfelelően inkább a referendum másik, a kórházi privatizáció megakadályozásával foglalkozó kérdésre helyezi a hangsúlyt. (GA-TE)