A kamara a vállalkozókért - ez a kulcsmondatunk

A kamara munkájának alapja a gazdasági szereplők érdekeinek érvényesítése. A BKIK-ban a kisvállalkozásoktól a közepes cégeken át a nagyvállalatokig "mindenki" benne van. Ez olyan társadalmi erő, amelynek meg kell mutatkoznia.

A gazdaságot érintő jogszabály-előkészítés során hogyan és mennyire képesek érvényt szerezni szempontjaiknak?

Ha jó a rendszer, a gazdasági szereplők már az előkészítés folyamatában közre tudnak működni. A BKIK általában elmondhatja véleményét, hiszen a témába vágó tervezetek megérkeznek hozzánk. Gyakorlatilag naponta kapunk előterjesztéseket a gazdasági tárcától és más minisztériumoktól, most éppen a belkereskedelmi törvényt véleményezzük. A mechanizmus nem csak számunkra hasznos, hiszen mellőzésével a törvényalkotók - adott esetben - bukásra ítélt törvényeket készítenének. Azok a jogszabályok ugyanis, amelyek nem kiérlelt gazdaságpolitikai koncepció nyomán születnek, vagy nem a gazdasági szükségszerűségből indulnak ki, nem érhetnek célt.

Fordítva is működik? A kamarának van lehetősége saját javaslatait a döntéshozó politika asztalára tenni?

Törekszünk arra, hogy legyenek saját kezdeményezéseink, s hogy ezeket a politika ne hagyhassa figyelmen kívül. Jó példa erre az egyszerűsített vállalkozói adó, amelynek kidolgozásában a BKIK kezdeményező és aktív szerepet vállalt. Ezenkívül is vannak, voltak javaslataink - akár országos, akár fővárosi szinten -, amelyek beépültek, beépülnek a rendszerbe.

A gazdasági érdekérvényesítésen belül hol a BKIK helye?

Huszonhárom területi és egy országos kamara van. A BKIK feladata a fővárosi vállalkozások általános, együttes érdekeinek képviselete. Budapesten rengeteg a vállalkozás, s itt képződik a magyar GDP jelentős hányada. A legnagyobb területi kamara vagyunk, anyagi eszközeink megfelelők. Más szervezetekkel, szövetségekkel összehasonlítva mondhatom: a BKIK mögött reális, valós önkéntes tagság áll, amelynek révén súlya van a mondandónknak. Az önkéntességnek is köszönhetően szakmai alapon szerveződő, általános érdekérvényesítő erővel bírunk. Tagdíjbevételeinkből és vagyonunk hasznosításából igyekszünk olyan szolgáltatásokat nyújtani tagjainknak, amelyek megteremtik létünk alapját. Különösen a mikro, kis- és középvállalkozások vonatkozásában kell erősítenünk, amit készülő stratégiánkban is megfogalmazunk.

Napirenden van a második Nemzeti fejlesztési terv, és közbeszéd tárgya az adórendszer reformja is. Ezen kérdésekben mi a BKIK álláspontja?

A vállalkozók érdeke, hogy átlátható, kezelhető, egyszerűsített és kisebb terheket jelentő adórendszer épüljön fel. A mai szisztéma átláthatatlan és kezelhetetlen, ami komoly problémákat vet fel. A fejlesztési források felhasználása kapcsán meggyőződésem: Budapesten meg kell találni és meg kell nevezni a kiemelt fejlesztési pontokat. Ilyennek gondolom a közmű- és az infrastrukturális rendszerek fejlesztését, a meghatározott célprojekteket. Dönteni kell arról, milyen városrehabilitációs tervek kerüljenek előtérbe. Biztos vagyok benne, hogy az ehhez szükséges összehangolt cselekvési tervet minden pártnak és civil szervezetnek el kell fogadnia. Olyan hatalmas források felhasználásáról van szó, amelyek nem engedik meg a rövid távú gondolkodást. A projekteket hosszú évek távlatában kell egymás alá és mellé rendelni, mivel csakis átgondolt, összehangolt, együttes akarattal lehet Budapestet magasabbra emelni. Tudásunkkal, tapasztalatainkkal, szakértőinkkel készek vagyunk részt venni mindebben.

Az MKIK országos kérdésekben lép fel, tehát adott esetben a kormány vagy a parlament a partnere.

A BKIK-nak partnere a főváros vezetése?

Az. Különböző hatékonysággal, különböző szinteken. A fővárosban a budapesti kamarának a jelenben és a jövőben is meghatározó szerepet kell játszania. Vállalkozóink köre képes arra, hogy segítse Budapest fejlesztési tervének elkészítését. Tagságunk érdekelt a turisztikában, a vendéglátó-, az építő-, a gyógyszeriparban, a szolgáltatási rendszerekben. Elemi érdekünk, hogy a forrásokat úgy osszák el és használják fel, hogy a kijelölt ágazatok fejlődése húzóerőként a főváros gazdaságának egészét is felemelje. Nem lehet vitás az sem, hogy egy fejlődő Budapest nélkül az ország egésze sem viheti sokra.

Budapest irányítói kíván-csiak a véleményükre?

Természetesen. A fővárosi bizottságok ülésein ott ülnek embereink, a főváros képviselője részt vesz elnökségi üléseinken, a fővárosi előterjesztések eljutnak hozzánk. Fontosabb kérdésekben ugyanakkor más úton-módon is tudjuk hallatni a hangunkat. Mindemellett szorosabb kapcsolatokra törekszünk a kerületi önkormányzatokkal is. Nemrégiben együttműködési megállapodást írtam alá a XIII. kerülettel, s kidolgozás alatt áll a II., a III. és a XV. kerülettel megkötendő szerződés is. Célunk, hogy kerületi szervezeteink is élő kapcsolatot alakítsanak ki a maguk szintjén.

A kormányokon száznapos korukban szokták "számon kérni" programjuk időarányos teljesítését. Ön nagyjából száz napja áll a BKIK élén.

Két-három alapvető törekvésemet emelném ki. Az egyik: a tagság érezze - és ne csak a szólamokkal szembesüljön -, hogy miért érdemes kamarai tagnak lenni. Ennek meg kell jelennie a viszonyrendszer minden szóba jöhető szegmensében. Mondok néhány példát. Nagy szolgáltatóknál a belső kamarai piac mozgatásával igyekszünk bizonyos előnyöket érvényesíteni a kamarai tagok számára. Szolgáltatást, tájékoztatást nyújtunk, képzést szervezünk. A szolgáltatásokat tehát minden körben, vonatkozásban bővíteni akarjuk. Természetesen rendkívül fontos, hogy intenzív lobbira képes erőként tűnjünk fel Budapesten, amely tevékenységünk során pontosan tisztában vagyunk a főváros és a kerületek mozgásával, szándékaival. A kamarai tevékenységnek minőséginek kell lennie. A tagozatok és osztályok munkájában a szakma legjobb képviselőinek is szerepet kell biztosítani. A lényeg, hogy munkánk nívója csábítsa a kamarába mindazokat, akik még nincsenek közöttünk. Azt akarjuk elérni, hogy a vállalkozások akarjanak kamarai tagok lenni. Ez a meccs - finoman fogalmazva - ma még döntetlenre áll.

Az úton mi a következő lépés?

Májusi közgyűlésünkre készülve formáljuk stratégiánkat, amely a BKIK 1850-től íródó történetére építve kijelöli az irányokat. Vívmányainkat úgy akarjuk megtartani és továbbfejleszteni, hogy a vállalkozói kör helyzetét és a kamara megítélését is javítsuk. A kamara a vállalkozókért - ez a kulcsmondatunk.