Erős dezinflációval indult az év

Magyarországot is elérte az év eleji meglepetéshullám, amely egész Európán végigsöpört: a 4,5 százalékos várakozásokkal szemben mindössze 4,1 százalékos januári inflációról számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. Ezzel folytatódott a fél esztendeje tartó dezinflációs folyamat, hiszen decemberben még 5,5 százalékos volt a 12 hónapra visszatekintő drágulás.

Az árindex jelentős csökkenésére mindenki számított, hiszen január-februárban eltűnik a mutatóból a 2004 eleji adóemelések hatása. A meglepetést elsősorban a ruházkodás, tartós fogyasztási cikk körben bekövetkezett nagyobb áresés, illetve a vidéki tömegközlekedés fővárosinál kisebb mértékű drágulása okozta - mondja Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője. A tartós fogyasztási cikkek esetében a világban megfigyelhető deflációs folyamat magyarországi begyűrűzésének tanúi lehetünk - teszi hozzá a szakértő. 2005 volt az első olyan év, amikor az árazási döntések intenzív időszakának számító januárban nem emelkedés, hanem csökkenés jellemezte ezt a termékkört. Ehhez az erős forint és az élesedő verseny is hozzájárult - teszi hozzá Kovács György, a Budapest Economics elemzője.

A jegybank is elégedetten vette tudomásul a kedvező adatot. Közleményében a monetáris politika sikereként értékelte a folyamatot. Az MNB többek között az EU-csatlakozás és a stabil árfolyam következtében erősödő importversenyben és az inflációs várakozások eredményes megfékezésében látja a siker okait.

A januári árindexcsökkenést februárban újabb esés követi majd, aminek következtében jóval 4 százalék alatt lesz a mutató, és nem kizárt, hogy eléri a történelmi mélypontnak számító 3,5 százalékot is. Márciusban viszont már valószínűleg felfelé mozdul a mutató a hatósági áremelések miatt. Ezzel együtt az év végi kilátások teljesen bizonytalanok. Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője és Kovács György is 4 százalékos év végi inflációs adatra számít - igaz, Kovács hangsúlyozza a februári adat fontosságát, így utána vizsgálja felül prognózisát. A 4 százalékos decemberi adat egyébként hajszálpontosan a jegybanki inflációs céllal egyezik meg. Jóval kevésbé derűlátó Duronelly Péter, aki szerint az év második felében a bázishatások és a benzin árának várható emelkedése miatt (a közgazdász szerint decemberre 50 dollár feletti olajár is elképzelhető) 4,6 százalékig is viszszakúszhat a 12 havi árindex.

Az inflációs meglepetésadat hatására a forint tovább erősödött az euróval szemben, és a kamatcsökkentési várakozások is kissé erőteljesebbek lettek - eltűntek a 25 bázispontos csökkentésre vonatkozó előrejelzések, és a piac egységesen 50 bázispontos hétfői mérséklésre számít. A nemzetközi környezet miatt még az államháztartási menedzsment koncepciótlansága, a rálátás teljes hiánya sem képes annyira hatni a piacokra, hogy megakadályozza a kamatcsökkentés folytatódását - fogalmaz Duronelly. A világ tőkepiacain igen jelentős a likviditás, így szinte kizárt, hogy a következő 3-6 hónapban jelentős forintgyengülés következne be, és ez megteremti a lehetőségét a következő két monetáris tanácsülés 50-50 bázispontos kamatmérséklésének - véli a szakértő.