EU-támogatás a zöldenergiához?
A változtatásokhoz az FVM most brüsszeli jóváhagyásra vár. Ha ezt megkapja, az idei szabályozást a lehető legrövidebb időn belül, február végén-március elején közzéteszi - tudtuk meg. A mai elképzelések lényege, hogy módosulna a kifizetési jogcímek (az úgynevezett nemzeti borítékok) száma. Magyarország korábban tíz borítékot alakított ki: ezekkel a hímivarú vágómarhák, az extenzív szarvasmarhatartás, a húshasznú tehenek, az anyajuhtartás, a kedvezőtlen adottságú térségek juhtartása, a tej-, a rizs-, a burley- és a virzsíniadohány-, illetve a szántóföldi növénytermelés számára kívánt támogatási lehetőséget teremteni 2004-2006 között. A jogcímek egy részét azonban tavaly nem léptette életbe, mert a demonstráló gazdákkal kötött februári megállapodás miatt a kilencvenmilliárdos keret felét más célokra csoportosította át, és ez utóbbi kifizetéseket egy faktoringügylettel előbbre hozta (VG, 2004. május 6.).
Az idén ugyanakkor a minisztérium valamennyi borítékot meghirdetné, kivéve a rizsét, amelyet összevonna a szántóföldi növényekével (úgynevezett GOFR-növények) - tudtuk meg. További módosításként két új jogcímmel bővítené a dotációs lehetőségeket: az energiatermelő növények és a csonthéjas gyümölcsök (a mandula, a dió és a mogyoró) támogatására is borítékot alakítana ki. Értesüléseink szerint a tárca e két utóbbi csoportban hektáronként 50-75 euró közötti dotációs összeget tervez. Szakértők ezzel kapcsolatban felhívják a figyelmet arra, hogy ezzel a már meglévő borítékokra jutó keret csökkenne. Az FVM azonban nem tart érzékelhető szűküléstől, mert legfeljebb néhány ezer hektárnyi újonnan dotálható területtel számol.
Értesüléseink szerint az FVM szakmai testülete már áldását adta azon felvetésre, hogy a 2005-ös föld alapú támogatások rendszerét terjesszék ki a lágy- és fásszárú energianövényekre és a bioetanolra is. Ahhoz azonban, hogy a Magyarországon alkalmazott terület alapú agrártámogatás valamennyi energiaültetvényt is lefedjen, némileg módosítani kellene az eddigi játékszabályokon. Jelenleg ugyanis csupán termőterület támogatható - ami lehet parlagon hagyott föld is -, de kizárják mindebből az erdőségeket.
A magyar agrártárca mindezzel szembesülve kért jogértelmezést a bizottságtól, lényegében azt firtatva, vajon elképzelhető-e kivételes megítélés a biomassza kinyerését célzó erdők esetében. A hivatalos válasz még nem futott be, de a Világgazdaság érdeklődésére Michael Mann, az agrár-főigazgatóság szóvivője elmondta: akkor képzelhető kivétel a terület alapú egyszerűsített kifizetési rendszerben, ha olyan területről van szó, amelyen úgynevezett rövid időtávra - legfeljebb húsz évre - telepített rotáló művelés folyik, és ha termelő bizonyíthatóan szerződéses kapcsolatban áll valamely energia-előállító partnerrel.
A magyar felvetés nem csak magyar érdekeket céloz. Az utóbbi egyértelmű: végül is a magyar kormány a csatlakozási tárgyalásokon arra vállalt kötelezettséget, hogy 2010-re az előállított áram 3,6 százalékát megújuló energiaforrásból termelik. Tavaly a Magyarországon termelt áramnak csak alig 0,9 százalékára állt mindez, és szakemberek szerint ha a hátralévő öt évben ennek arányát 3,6-re akarják növelni, mintegy hetvenmilliárd forintnyi beruházásra lesz majd szükség.
Emlékezetes, hogy a vonatkozó EU-irányelv uniós szinten a mai 5,3 százalékról 12-re akarja növelni általában a megújuló energiahordozó-felhasználást, illetve a villamosenergia-előllításban ezek részarányát 22,1 százalékra akarja felhozni. Hazánk esetében a szóba jöhető források köre meglehetősen korlátozott: sem a nap, sem pedig a szél nem számít jó hatékonysággal hasznosítható forrásnak, és Bős-Nagymaros óta a vízi erőművek létesítésével szemben is ellenérzések vannak. A leginkább kéznél lévő forrás a meleg víz és az erdőség. (Az ország egyötöde erdő, és az FVM szerint az évi fakitermelés évi kétmillió köbméterrel növelhető, aminek 40-45 százaléka lehetne az energetikai célú növekmény.)
