Európa nem áll meg Kiotónál
Európa jó példával fog elöl járni a klímavédelmi erőfeszítések terén, de a többi országra is nyomást fogunk gyakorolni annak érdekében, hogy csatlakozzon törekvéseinkhez - fogalmazott Sztavrosz Dimasz, az EU környezetvédelmi biztosa. Az unió 2012 utáni stratégiájának fő vonalai már elkészültek, azokat jövő hónapban a szakminiszterek, továbbá a tagállamok állam- és kormányfői is meg fogják vitatni. A napokban nyilvánosságra hozott európai bizottsági tervezet szerint 2050-ig 15 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását; a rövidebb távú célok egyelőre nem ismertek. Annyit azonban tudni lehet, hogy Brüsszel a kiotói egyezményt aláíró, ám azt nem ratifikáló fejlett országokat és a kötelezettségektől eleve elzárkózó fejlődőket egyaránt be kívánja vonni a következő időszak programjaiba. Az ipari és energetikai vállalatok mellett nagy figyelmet fordítanak a szintén nagy szennyezőnek számító tengeri és légi közlekedésre is. Megvizsgálják, hogyan lehetne megállítani a erdőterületek megcsappanását, illetve a légkörbe jutott szén-dioxid-mennyiséget tárolni, visszagyűjteni.
Dimasz azonnal igyekezett biztosítani a politikai és gazdasági döntéshozókat arról, hogy az új klímavédelmi tervek "költséghatékonyak" lesznek. A globális felmelegedés elleni küzdelem a világgazdaság kibocsátásának fél százalékába kerülne, ugyanakkor ha a kormányok elhanyagolják a problémát, akkor a gazdasági és környezeti károk összértéke ennek három-négyszeresét is felemésztheti - idézi a biztost az EUobserver.
Az EU-ban már január elsejétől működik az az emissziókereskedelmi rendszer, amely a ma életbe lépő kiotói jegyzőkönyv megvalósítását szolgálja. Ez a rendszer - mint ismeretes - országokra, majd a kormányok által az egyes nagy szennyező vállalatokra lebontott kibocsátási kvótákon alapul. A kvótánál kevesebb szén-dioxidot kibocsátó cég eladhatja feleslegét, ami jelentős ösztönző lehet a környezetvédelmi fejlesztések felé. A rendszer működésével azonban korántsem elégedett minden tagország. Nagy-Britannia például a héten jelentette be, hogy Brüszszel tiltakozása ellenére a kiszabottnál nagyobb kvótát ad vállalatainak - írja a Financial Times. A Global Insight kutatóintézet tanulmánya szerint pedig az egész emissziókereskedelmi rendszer értelmetlen lehet, mivel a magas olaj- és földgázárak miatt a vállalatok jobban járnak, ha inkább szenet használnak. A szennyezőanyagok kibocsátását tovább fokozza az atomerőművek fokozatos kiszorítása, hiszen ezt az energiamennyiséget is szénerőművek fogják megtermelni - véli a Global Insight.
