BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Gazdagodik a feketegazdaság

A kétmilliárd forintot is meghaladta 2005-ben a munkaügyi bírságok összege. A vállalkozások szankcionálása azonban hosszú távon nem maradhat egyetlen gátja a feketegazdaság terjedésének - állítják szakértők. Az adók csökkentése mellett a fix összegű járulékfizetés is segíthetné a fehérítést - teszik hozzá.

Csupán munkaszerződés nélküli foglalkoztatás miatt több mint 320 millió forint bírságot szabott ki 2004 második felében az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF). Új munkaviszony bejelentését közel kétezer munkaadó "felejtette" el. Engedély nélküli foglalkoztatás terén a főváros és Pest megye vállalkozásai voltak a legrenitensebbek. Színlelt szerződés miatt mindössze 120 munkáltatót büntettek országosan.

Illegális foglalkoztatás miatt nem csak a munkaadók, a munkavállalók is komoly pénzeket fizettek. A megbüntetett munkáltatók száma meghaladta a hatezret, a bírságolt munkavállalóké a 22 ezret. Tavaly július és december között több mint ezeregyszáz külföldit szankcionált az OMMF engedély nélküli foglalkoztatás miatt. Azok sem jártak jobban, akik vállalták, hogy szerződés nélkül állnak munkába - közülük 5587 főt kapott rajta a felügyelőség.

Míg a nagyvállalatok jogi kibúvókat keresnek az olcsó foglalkoztatáshoz, a kisebbek szabálysértésének oka, hogy nem foglalkoznak az adminisztrációval - állítja Békés András. Az OMMF elnöke úgy látja: a zsebbe fizetés viszont méretfüggetlen. Kis- és nagyvállalatoknál is gyakori, hogy minimálbérre jelentik be a dolgozót, s a " maradékot" feketén kapja. Ezt jobbára csak akkor lehet leleplezni, ha a munkáltató és a munkavállaló között konfliktus van.

A feketegazdaság fehérítését szolgálná, ha az adó-, illetve a nyilvántartási terhek csökkentése, a rugalmasabb munkajog mellett fix összegű járulékfizetés terhelné a munkaadókat. Azaz ha a különböző bérek után azonos és állandó összegű járulékokat fizetnének a vállalkozások, s így nem lennének érdekeltek a minimálbéren történő foglalkoztatásban - hangoztatják kutatók. Hajdú József és Hovánszki Arnold - akik a feketemunka jogi rendezésének alternatíváiról írtak tanulmányt - úgy véli, élesen el kell választani a biztosítási és segélyezési rendszereket. Előbbiekből - elsősorban a társadalombiztosításból - száműzni kell a segélyezési elemeket. Egyetlen módszer önmagában nem hozhat "fehérebb" eredményt, komplex jogi rendezés kell, amelynek keretében "több lábon áll" a gazdaság védelme - állítják a kutatók.

Az adócsökkenést kevesli, a kormány készülő reformját pedig adónemváltozásként definiálja Szűcs György. Az Iposz elnöke szerint a feketegazdaság visszaszorítása érdekében nemcsak bírságolni szükséges a vállalkozásokat, hanem a hivatalok szolgáltatásait is javítani kell. Példaként az alkalmi munkavállalás egyszerűsítését, könnyebb ügyintézését említi. Átláthatatlan a dzsungel az adók és járulékok között, ezt rendbe kell tenni - fogalmazott.

Az OMMF adataiból kiderül: a rajtakapott munkaadókra kirótt bírság összege az elmúlt három évben közel hatvan százalékkal nőtt, s tavaly meghaladta a kétmilliárdot. Arról, hogy a kutatók által felvetett fix összegű járulékfizetés fehérítené-e a gazdaságot, Békés András elnök nem nyilatkozott. Ám azt hangsúlyozta: "valamit" tenni kell, hogy ne gazdagodjon tovább a feketegazdaság.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.