Globalizálódó védjegyoltalom
Tavaly részben azért nőtt meg látványosan a nemzetközi védjegyrendszer népszerűsége, mert az Egyesült Államok is csatlakozott az azt szabályozó madridi egyezményhez. De a korábban csatlakozott országokban is egyre több vállalat dönt úgy, hogy a nemzetközi védjegyoltalmat választja. Nem csoda: ily módon egyetlen eljárással, egyszeri díjfizetéssel akár 76 országban tudja érvényesíteni jogait. Ernesto Rubio, a WIPO vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta: az eljárás díja egy átlagosnak tekinthető, 12 országra kiterjedő bejegyzés esetén 2500 svájci frank (nem egészen 400 ezer forint), a tízéves oltalmi idő lejárta után pedig kevesebb mint 500 frankból megoldható a hosszabbítás.
A nemzetközi védjegyrendszer vonzereje dacára a magyar cégek túlnyomó többsége továbbra is nemzeti úton nyújtja be védjegybejelentéseit, amelyek hatálya ily módon csak Magyarországra terjed ki. A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) előzetes adatai szerint tavaly mintegy 5100 ilyen bejelentés történt hazánkban, 84 százalékban hazai, kisebb részben külföldi bejelentők részéről. Mint Ernesto Rubio hangsúlyozta, a WIPO által működtetett rendszer elsősorban az exportorientált vállalatok számára előnyös.
A magyar cégek által tavaly regisztrált 230 nemzetközi védjegy körülbelül fele a Richter Gedeontól származik, a második helyen pedig a Chinoin áll hét bejelentéssel. A Richter világszinten a harmadik legaktívabb vállalat volt: nála több nemzetközi védjegybejelentést csak a német Henkel és az osztrák Hofer tett. A top tízben ezenkívül a belga Janssen Pharmaceutica, a német Beiersdorf, a Siemens, az Aldi és a Lidl, valamint a svájci Novartis és a holland Philips Electronics szerepelt. Az államok listáját - tizenkettedik éve - Németország vezeti.
Magyarországon az EU-csatlakozás óta a nemzeti és a "madridi" eljárás mellett lehetőség van arra is, hogy európai közösségi védjegybejelentést tegyenek a vállalatok. Ezzel egyelőre kevesen élnek: 2004-ben csupán 38 ilyen kérelmet regisztrált a magyar hivatal. Az uniós védjegyek bejegyzése egyébként tavaly október óta - amikor az EU a nemzetközi szervezetek közül elsőként csatlakozott a madridi rendszerhez - a WIPO-n keresztül zajlik, így a két mechanizmus nem versenytársa egymásnak.
